Bársony János (orvos)
Bársony János (Nagykároly, 1860. július 31. – Budapest, 1926. február 28.) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, Bársony István író öccse. A magyarországi eugenika egyik képviselője.[1]
| Bársony János | |
_1903-10.jpg) | |
| Született | 1860. július 31. Nagykároly |
| Elhunyt | 1926. február 28. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bársony János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésA Szatmár megyei Nagykárolyban született 1860. július 31-én. Édesapja, Bársony János, a Sárkeresztes közelében fekvő grófi birtokon volt gazdatiszt, irodalomkedvelő édesanyja, Fásy Lujza volt, aki leginkább Jókai Mór és Tompa Mihály műveit olvasta. A család, öccsével, Istvánnal és kisebb leánytestvéreivel, Aurélia Máriával és Mária Johannával együtt 1859-ben költözött Nagykárolyba.
Iskoláit szülőhelyén, Nagykárolyban, Szatmáron, majd a bécsi és budapesti egyetemeken végezte, orvosi diplomáját 1884-ben szerezte meg. Először a budapesti szülészeti és nőgyógyászati klinikán Kézmárszky Tivadar tanár mellett gyakornok, majd tanársegéd lett. 1891-ben nyert magántanári képesítést.
1903-tól 1926-ig a budapesti egyetem orvoskarán a szülészet tanára és az I. számú nőgyógyászati klinika vezetője, az 1922/1923-as tanévben az egyetem rektora lett.
Egyike volt a legkedveltebb és leghíresebb orvostanároknak, azok közül, akiknek a nőgyógyászat terén számos fényes sikerük volt. Munkássága során a szülészettel, de főként a gyermekágyi láz kérdéseivel foglalkozott. Közleményei hazai és külföldi lapokban jelentek meg. Számos orvostudományi értekezést írt, melyek az Orvosi Hetilap, a Gyógyászat, a Centralblatt für Gynäkologie és az Archiv für Gynäkologie című lapokban jelentek meg.
Munkásságáért és érdemeiért 1907-ben udvari tanácsosi címmel tüntették ki. Budapesten érte a halál, 65 éves korában, 1926. február 28-án.
Művei
szerkesztés- Ovariotomia terhes nőnél
- Macerált szülések és lefolyásuk a gyermekágyra
- A méhenkívüli terhesség, Gynatresia és mások
Önálló könyvei
szerkesztés- Kranitomiáról szóló értekezése (1892)
- Szülészet dióhéjban (1902)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ lásd: Blood and Homeland. Eugenics and Racial Nationalism in Central and Southeast Europe 1900–1940. Ed. by Marius Turda and Paul J. Weindling. Central European University Press, 2007
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
