Báthory Gábor (újságíró)

Báthory Gábor (Veszprém, 1959. január 29.–) újságíró, szerkesztő, rádiós, televíziós bemondó.

Báthory Gábor
Született	1959. január 29. (65 éves) Veszprém
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	újságíró rádiós szerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja és fiatalkora

Veszprémben született polgári értelmiségi családban. Apja dr. Báthory József vegyészmérnök, kandidátus, tudományos főosztályvezető, anyja Zádor Éva magyar–történelem szakos tanárnő. Gyermekei Örs (1993), Virág (1995), Réka (2001).

A veszprémi Ének Zenei Általános Iskola után Pannonhalmára jelentkezett, a bencéseknél érettségizett 1977-ben. Ez a két iskola meghatározója lett pályafutásának: előbbi a kultúra, a művészet iránti nyitottságot, utóbbi keresztény életszemléletét, világnézetét döntötte el véglegesen. Színésznek készült, de pályája másfelé fordult. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakán végezte.

Életútja

Az egyetem elvégzése után Balogh Elemér író-újságíró közreműködésével a Hírlapkiadó Vállalat üzemi újságainál, a Fényszóró, majd a Tungsram című lapoknál gyakornokoskodott, és cikkei jelentek meg a Magyar Ifjúságban is. Közben a Magyar Rádió külső munkatársaként is dolgozott. Első rádiós munkái, az Örkény István Meddig él egy fa, illetve A nagy küldetés című novelláiból készült rádióadaptációk 1979-ben kerültek bemutatásra. Az ifjúsági osztály riportere, majd 1983-tól szerkesztő-műsorvezetője az Ötödig Sebesség, 1986-tól a Reggeli Csúcs című műsoroknak. Ekkor lett a Rádió főállású munkatársa. Fiatal rádiósként 1985-95 között aktív alakítója, oktatója volt a Diákújságírók Országos Egyesülete nyári újságírótáborainak, de amikor a Soros Alapítvány befolyása ellen tiltakozik, volt barátai kiszorítják az egyesületből.^[forrás?]

Közéleti érdeklődése egyre erőteljesebbé vált, önálló műsort készített a katonai szolgálatot keresztény elkötelezettségük miatt megtagadó, börtönt vállaló fiatalokról (Szolgálat fegyver nélkül, 1988), a Magyarországon át Nyugatra tartó keletnémet menekültekről (Menekülés a zöld határon, 1989), majd a német újraegyesítésről Berlinből (Falak nélkül, 1990).

A romániai forradalom idején, 1989 decemberében néhány társával megbontotta a rádió szigorú műsorrendjét: a harcokban elszigetelődött erdélyi családoknak magyarországi rokonok üzeneteit olvasta be. Az elnök (Hajdú István) bizonytalan: fegyelmit adjon-e vagy jutalmat – végül a jutalom mellett dönt. Pár hónappal később eszközöket és bátorítást vitt néhány magyar nyelven sugárzó erdélyi rádióadónak.

A 90-es években televíziós műsorokban is megjelentek Báthory Gábor munkái: állandó riportere az ÁSZ, A Hét, a Kriminális és a Nulladik típusú találkozások című műsoroknak.

A rendszerváltás hullámai a perifériára sodorják a Rádióban: a régi, baloldali újságírók az Antall-kormány intézkedéseit támadták, tiltakozó akciókat szerveztek, amiben Báthory tudatosan nem vett részt. Leforgatta, és a Magyar Televízióban be is mutatták a Göncz Árpád köztársasági elnök által kiélezett médiaválságról készített, Éhségsztrájk című dokumentumfilmjét. Kimondva nem, de gyakorlatilag mellékvágányra került, egyre kevesebb és egyre alárendeltebb feladatokat végezhetett csak el a Rádióban.^[forrás?]

A Kossuth Rádióban 2016-ban

Újsághirdetés alapján jelentkezett 1992-ben a Hungária Televízió Alapítvány által elindított első magyar műholdas csatornához, a Duna Televízióhoz. Tizenegy éven át látott el bemondói feladatokat, kezdetben általános bemondóként, később kizárólag híradó műsorvezetőként. Szakmai tapasztalata és ambíciói ellenére sem kapott a csatornánál komolyabb feladatokat, ezért saját erőforrásokból készítette el az MTV-ben később pályadíjat elnyerő Tiltott találmányok (1992), majd ennek folytatásaként a Tűrhetetlen találmányok (1997) című, alternatív energiaforrásokról szóló dokumentumfilmjét. Ezek leírt változatát az UFÓ-Magazin című újság folytatásokban közölte.

Az ezredforduló éveiben riportere és műsorvezetője volt a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának. Főállása mellett elkészítette a Beatrice zenekar koncertfilmjét (Magyar vagyok, 1998) és a Nagy Feróról készült portréfilmjét (Térden állva, 1999), amelyeket a Duna Televízió tűzött műsorára. Filmet készített dr. Kerényi Lajos piarista atya életművéről is („Te fogsz nekem ministrálni”, 2012).

Pályafutását egy Duna Televízió-beli bemondó kolléganője által kreált munkahelyi konfliktus roppantotta össze:^[forrás?] 2003-ban elbocsátották. Inkább rövidebb, mint hosszabb ideig dolgozott a legkülönfélébb helyeken és beosztásokban: gimnáziumi oktatástechnikusként megrendezte az összes kötelező iskolai ünnepséget, közmunkás, idegenvezető (Erdély, Ausztria, Észak-Olaszország, Törökország), autómosó, gabonaellenőr, népművelő, mosogató, majd síliftes Ausztriában. Az otthonához közel fekvő Vácon kapott méltóbb feladatokat: városi idegenvezető, a helyi tévé híradósa és a német testvérváros VIP-tolmácsa 2010-ig.

Az egzisztenciális visszakapaszkodást a 2014-es év hozta el: az MTVA hírszerkesztőségébe került, a Bartók és a Kossuth Rádiók hírolvasójaként dolgozott 2017-ig. Közben a Fehérvár Travel utazási iroda idegenvezetőjeként éveken át több csoportot kalauzolt Görögországban.

Telepített idegenvezető lett 2018-ban ugyancsak Görögországban, de szeptembertől már egy váci középiskolában tanított. A félév lezártával előbb az EMMI-ben, majd annak háttérintézményeiben bíztak rá kommunikációs feladatokat.

2019-ben volt általános iskolája gálaműsorát rendezte a veszprémi Petőfi Színházban, az eseményről filmet is készített (Egyszer volt…, 2019).

Elismerései

• Ifjúsági díj, 1988 (kormányzati kitüntetés a Reggeli Csúcs c. napi műsorért)
• Magyar Rádió: Elnöki dicséretek (NDK-s menekültek, romániai forradalom, német egyesítés dokumentumfeldolgozásáért)
• Duna Tv: két ízben nívódíj (nemzeti ünnepek moderálása)
• Magyar Televízió: győztes dokumentumfilm-pályázat (Tiltott Találmányok)
• Bocskai Díj, 1999 (erdélyi kitüntetés a határon túli témáknak a rádió Vasárnapi Újság című műsorában végzett feldolgozásáért)
• Hűség díj, 2000 (Nemzeti Társas Kör kitüntetése)