Báthory József

Báthory József (Battonya, 1923. február 21. – Zirc, 2013. november 6.) vegyészmérnök, kandidátus, tudományos főosztályvezető.

Báthory József
Született	1923. február 21. Battonya
Elhunyt	2013. november 6. (90 évesen) Zirc
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	Magyar
Foglalkozása	kémikus vegyészmérnök
MTMT MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja és tanulmányai

Szülei Báthory József telekkönyv-vezető, Molnár Ilona háztartásbeli; testvérei Báthory Erzsébet (1925-1972), Báthory Béla (1927-2020).

Felesége Zádor Éva magyar-történelem szakos tanárnő (Szeged, 1931. június 6. – Veszprém, 2020. október 17.); gyermekei: Anna (1955-) vállalkozó, Gábor (1959-) rádiós-televíziós újságíró, kommunikációs és közművelődési szakember.

Báthory József 1923. február 21-én a Csanád megyei Battonyán született. A Kispesti Magyar Királyi Állami Deák Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1941-ben, majd a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, későbbi nevén a Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát kémia szakon 1946-ban, 1948-ban pedig szerves kémiai doktori diplomát. Később, 1968-ban a kémiai tudományok kandidátusa és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen petrolkémia szaktudományból a műszaki doktori címet is kiérdemelte.

Életútja

Még kolozsvári tanulmányai közben, 1944. május elsejétől állást vállalt a Kolozsvári Gázgyárban, ahol megszervezte a kőszénkátrány-feldolgozó üzemet, majd az ennek végtermékeit hasznosító textilfesték- és gyógyszeralapanyag-üzemet. Egyetemistaként szemtanúja volt annak, ahogy Kolozsvárott a szovjetek málenkíj robotra hurcolják a férfiakat, de csodával határos módon elkerülte az elfogást. A Kolozsvári Gázgyár megszűnése után, 1947-1948-ig a Bolyai Egyetem szerves kémiai intézetében írta meg ”A 2-metil-kromon-3-ol képződése a 2-acetobenzofurán-oxim-p-toluol szulfonsavas észterből” című doktori disszertációját. 1948–1950-ban tudományos munkatárs a Bernáth Andor Cukorgyárban, Marosvásárhelyen. A magyar kutatólaboratóriumban eljárást dolgozott ki a Betadine klórhidrát, a pectin és a citromsav előállítására.

1950-ben volt egyetemi kollégája, Érdy Miklós (vegyészmérnök, később orientalista magyarságkutató) hívására, megtartott magyar állampolgársága birtokában, Magyarországra, a Veszprémben megalakuló Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetbe érkezett, ahol kezdetben a szerves kémiai osztály tudományos munkatársa lett. Az utazás kalandos: az időközben lezárt román-magyar határon egy vasúti mozdony szénterében rejtőzve jutott át.

Tehetségét hamar elismerték: 1951-től osztályvezető-helyettes, 1956-1974-ig tudományos osztályvezető, 1974-1985-ig tudományos főosztályvezető lett. Nyugdíjba vonulása után 1989-ig tudományos tanácsadóként segítette a tudományos kutatómunkát.

Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban beválasztották a Veszprémi Forradalmi Bizottságba, de érdemi tevékenység kifejtésére már nem jutott ideje. Emiatt az epizód miatt és a párttól való elhatárolódása miatt később megakadályozzák, hogy ösztöndíjjal egy USA-beli egyetemen folytasson kutatómunkát.

1950-től lett tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének, 1965 és 1980 között az egyesület fegyelmi bizottságának, 1972-től az Amerikai Kémikusok Egyesületének. Az MTA Katalízis, Petrokémiai, illetve Szén és Kőolajipari munkabizottság, valamint a VEAB Műszaki és Hulladékhasznosítási Bizottság is tagjai közé hívta. Meghívott előadóként a petrolkémiai technológiákról adott elő a Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1961–1963-ban és 1967–1968-ban. Az Egyiptom és Magyarország közötti együttműködési megállapodás keretében 1968 őszén a kairói National Resarch Centerben tartott előadásokat és konzultációkat egyiptomi kutatóknak. 1972-ben az Egyesült Államokbeli Palm Beach-ben részt vett az ötödik nemzetközi katalízis kongresszuson, és előadásokat tartott a Notre Dame-i egyetemen, valamint Charlestonban az Union Carbide cégnél. 1975-ben Tokióban előadást tartott a nemzetközi katalíziskongresszuson.

Munkatársaival együtt írt tudományos közleményei száma 112. Pályája során 98 előadást tartott magyarul, németül, angolul. Összesen 80 hazai és külföldi bejelentett szabadalmát fogadták el.

Publikációi

Publikációinak száma közel 300 (112 tudományos közlemény, 99 előadás, valamint 81 hazai és külföldi szabadalom szerzője, társszerzője).

Fontosabb közlemények:

• A 2-metil-kromon-3-ol képződése a 2-acetobenzofurán-oxim-p-toluol szulfonsavas észterből. (Doktori disszertáció.) Kolozsvár, 1948. – Vizes nedvesítésű szilárd karbamidos adduktképzés kőolajpárlatokkal. (Kandidátusi disszertáció.) Veszprém, 1967.
• Studies on Furan Compounds. (Társszerző) = J. Am. Chem. Soc. 1949. – La cristallisation extractive par l urée. (Társszerző) = World Petr. Congr.Proc. 1955.
• Die Trennung von Kohlenwasserstoff-gemischen durch Karbamidaddukte. (Társszerző) = Erdöl u Kohle 1956.
• Über die Beeinflussung der Korngrösse von Kohlenwasserstoffaddukten aus festem Harnstoff. (Társszerző) = J. prakt. Chemie 1960.
• Etilén-oxid előállítási kísérletek fémaluminium hordozós ezüstkatalizátorokkal. = Acta Chim. Hung. 1962.
• Folytonosüzemű alkilszulfonát előállítás technológiájának kifejlesztése. (Társszerző) = MÁFKI Közl. 1965.
• Nuove materie prime petrolchimiche: produzione dí idrocarburí normali con carbamide. (Társszerző) = Riv. Combust. 1966.
• Etilénoxid előállítás katalizátor-recirkulációs reaktorban. (Társszerző) = MÁFKI Közl. 1967.
• Über die Oxydation des Äthylens unter Anwendung von Inhibitoren. (Társszerző) = Z. Phys. Chem. 1967.
• Nagy szemcseméretű karbamidos n-szénhidrogén addukt előállítása. = MÁFKI Közl. 1969.
• The effect of promotors and inhibitors on the catalytic oxidation of ethylene. (Társszerző) = 2nd Conf. Appl. Phys. Chem. Bp., 1971.
• Über ein neues Verfahren zur Herstellung von Normal-Paraffinen. = Chem. Anl. Verf. 1972.
• Erfahrungen über die Herstellung und Nutzung des Neopentylglykols. (Társszerző) = Chem. Anl. Verf. 1973.
• Untersuchungen der zur Dehydrierung von n-Hexan Verwendeten Katalysatoren. (Társszerző) = Hung. J. Ind. Chem. 1978.
• Aktívfém kinyerése ipari hulladékanyagból. Fémnikkel kinyerése használt katalizátorokból. (Társszerző) = MÁFKI Közl. 1978.
• Előadások: Production of ethylen-oxyd using a reactor with catalyst recirculation. (Társszerző) = Fizikai Kémiai Konferencia, Bp., 1966.
• The Action of Promotors Inhibitors on the Catalytic Oxidation of Ethylene. Notre Dame University, USA, 1972.
• Experiments for Ethylene Oxide Production in Catalyst Recirculation Reactor. Union Carbide Co., Charleston, USA, 1972.
• A catalyst recirculation reactor for ethylene-oxide formation. Petrochemical Co., Tokyo, Japán, 1975.
• Formation of urea complex of Large Particle Size for the Production of high Purity Normal Hydrocarbons. Tokyo, Japán, 1975.
• Catalytic Dehydrogenation on n-Hydrocarbons, Inst. Res. Catal., Lyon-Villeurbanne, Franciaország, 1978.
• Selective deactivation of noble metal catalysts for the n-hydrocarbon dehydrogenation reactions. Toyo Eng. Corp., Tokyo, Japán, 1980.
• Magyar szabadalmak: Eljárás egyenesláncú szerves vegyületek kiválasztására karbamiddal adduktképzés útján. (Társszerző.) HU 146.607. 1957.
• Folytonosüzemű mozgóágyas eljárás gázok közötti exoterm reakciók megvalósítására szemcsés vagy hordozós katalizátorok közreműködésével. (Társszerző.) HU 151.080. 1961.
• Eljárás piperonil-butoxid előállítására. (Társszerző.) HU 180.500. 1982. – Eljárás o-fenilén-diamin előállítására. (Társszerző.) HU 186.018. 1982.
• Eljárás vörösiszap vasmentesítésére és vaspentakarbonil előállítására. (Társszerző.) HU 193.500. 1983.
• Eljárás nikkel kinyerésére, használt nikkel tartalmú hulladékból, nikkel-tetrakarbonil formában. (Társszerző.) HU 196.718 1984.

Kitüntetései

• 1953 Vegyipar Kiváló Dolgozója
• 1968 Kiváló Feltaláló ezüst
• 1970 és 1982 Kiváló Feltaláló arany
• 1973 Munka Érdemrend bronz
• 1983 Kiváló Dolgozó (MÁFKI)
• 1985 Munka Érdemrend ezüst