Főmenü megnyitása

Bäck Manci, született Bäck Margit (Vágvecse, 1891. december 25.Budapest, 1989. január 9.) kevéssé ismert magyar fotográfus, fotóművész, a magyar – és azon belül a szegedi – fotográfia egyik kiemelkedő alakja. Juhász Gyula révén értelmiségi körökben is ismert volt, számos hírességről készített portrét.

Bäck Manci
Született Bäck Margit
1891. december 25.
Vágvecse
Elhunyt 1989. január 9. (97 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa dr. Szekerke Lajos
Foglalkozása fotográfus
Hízelgően mindekit levesz
A Bäck Manci fényűzése ez.
– Juhász Gyula: Aktuális strófák (1914)

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Bäck Manci 1891-ben született a felvidéki Vágvecsén. Családi háttere nem ismert. 1907-ben kitűnő eredménnyel fejezte be a szegedi felsőbb leányiskolát. Itt versmondó tehetségével tűnt ki: a Szeged és vidéke című újság a végzősökről írván mint „keresetlen egyszerűséggel és ezért igen finoman szavaló” leányt említi.[1] 1910 és 1913 között[2] külföldön, valószínűleg Bécsben végzett fotográfiai tanulmányokat, feltehetőleg Dora Kallmus műtermében is[3], majd 1915-ben a szegedi Kölcsey utcai Patzauer-házban nyitott műtermet. A Szegedi Napló 1915. április 18-i száma a művészeti rovatban hosszú riportban mutatja be – a címe „Bäck Manci műterme”.[4] A cikk külön kitért a műterem különlegesen finom ízlésű berendezésére, amit a művésznő Bécsből, egyedileg rendelt.[3] A szegedi értelmiségi körökben Juhász Gyula révén lett ismert. Gergely Sándor szobrászművész műtermében ismerkedett meg Moholy-Nagy Lászlóval, akinek szívességből, képekért cserébe reprodukciókat fényképezett.[1][3] A finomlelkű, érzékeny fényképésznőnek gyakran álltak modellt a szellemi élet oly nevezetes tagjai is, mint Erdei Ferenc, Mezey Mária, Zádor Anna vagy éppen Szent-Györgyi Albert.[2]

1921-ben kötött házasságot az öt évvel idősebb[5] dr. Szekerke Lajos jogásszal, akitől 1924-ben egy leánya született, dr. Szekerke Mária.[5] Ekkor még a Csekonics u. 11. szám alatt laktak,[6] de később a Tisza Lajos krt. 56. szám alatt, a Reök-palota második emeletén lévő lakásuk ebédlőjében rendeztek be műtermet.[1] Az idők folyamán a Kárász utcában (a 8. és a 11. számú házban), illetve a Tisza Lajos krt. 42-ben is volt műterme.[5]

A szegedi múzeum birtokában van egy 1926-os sorozata, amelyet egy lebontásra ítélt városrészről, a Palánkról készített.[5] Írásos nyoma van annak is, hogy a múzeumnak adományozott egy „Kézimunkázó nő” című Moholy-Nagy krétarajzot is. Idős korában panaszkodott róla, hogy a háború, költözések, megözvegyülés és egyéb viszontagságok közepette több Moholy-Nagy képe elveszett.[3]

A második világháború után 1950-ben államosították a műtermét, ezért minden fotográfusi tevékenységgel felhagyott.[2] Az addigra megözvegyült asszony Budapestre költözött a lányához, és 1989-ben bekövetkezett haláláig ott is élt.[1] Életének utolsó tíz évét ágyhoz kötött, magatehetetlen betegen töltötte.[7]

StílusaSzerkesztés

Korai képeire a bécsi iskola hatásai a jellemzők. Szerette az úgy nevezett nemeseljárásokat. Fényképei festőiek, finom árnyalatokban gazdagok, a háttereket a kép széle felé elmosta. Beállításai a szecessziót idézik, érzékenységről, lelki gazdagságról tesznek tanúbizonyságot. Kiemelkedőek a jellegzetesen finom, festői portré- és aktfotói, de mozdulattanulmányai, vedutái is komoly művészi értéket képviselnek.[2]

EmlékeSzerkesztés

Bäck Manci és művészete kis híján a feledésbe merült. Munkásságát csak a 2000-es évtizedben kezdték el kutatni és a képeit kiállításokon bemutatni. Első gyűjteményes kiállítását 2005-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatták be, azóta számos felvétele kerül elő. Újrafelfedezése és kutatása dr. Gömör Béla gyűjtő érdeme, aki kutatásai eredményét 2003-ban publikálta. 2007-ben a Kiscelli Múzeum Fővárosi Képtárában rendezett kiállításon már kísérletet tettek a szegedi műterme hangulatának felidézésére is, és megpróbálták a mozgásművészettel való kapcsolatát is feltárni.[2]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d Rónay, Gabriella: Bäck Manci (magyar nyelven) (html és CD-ROM). A portré- és zsánerfényképezés fotótörténeti áttekintése (diplomamunka) - Fotográfusok életrajza. Gábor Dénes Főiskola. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. a b c d e Korai fotográfiák a XX. századból – Bäck Manci (html). Kiscelli Múzeum. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  3. a b c d Fejér, Zoltán: Az író, mint modell. Fotóművészet. Magyar Fotográfia Szaksajtó Alapítvány, 2005. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  4. dr. Gömör Béla: Kis fotótéka. (hely nélkül): GMR Reklámügynökség. 2002. 150. o. ISBN 9630083183  
  5. a b c d Gömör (2002), i. m. 132. old.
  6. Gömör (2002), i. m. 158. old.
  7. BÄCK MANCI – Az elfeledett fotográfusnő (magyar nyelven) (html). Móra Ferenc Múzeum honlapja. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2005. (Hozzáférés: 2012. január 18.)

Ajánlott irodalomSzerkesztés

  • dr. Gömör Béla: Bäck Manci, az elfeledett szegedi fotográfusnő. Szeged: GMR Reklámügynökség. 2003. ISBN 9632068564  

HivatkozásokSzerkesztés