Főmenü megnyitása

Béke (település)

település Szlovákiában

Béke (szlovákul Mierovo, 1948-1960 között Sklenárovo, németül Krotendörfl) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Béke (Mierovo)
Mierovo 01 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Turisztikai régióDunamente
Rang község
Polgármester Janikovics Katalin
Irányítószám 930 41 (pošta Kvetoslavov)
Körzethívószám 031
Forgalmi rendszám DS
Népesség
Teljes népesség445 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület6,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Béke (Szlovákia)
Béke
Béke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 17° 23′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 17° 23′ 12″
Béke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Béke témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Somorjától 7 km-re északkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1252-ben Weke néven említik először.

Vályi András szerint „BEKE. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Báró Jeszenák Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Csötörtök Városához közel, ’s az Uraságnak kastéllyával diszesíttetík, mellyen e’ felírat vagyon: Has. ædes. virtuti. ac. industriæ. domicilio. perpetuo. mentibus. Bonis. Delectamento. honesto. et. suisque. quieti. Temporariæ. A. R. S. MDCCXLVI. XLVII. in. agro. cituatum. exstruxit. idque. in. marmore. Stomphensi. memoriæ. prodidit. Paulus. Jeszenák. perpetuus. in Majorház. et. Királyfia. Ezen kivül külömbféle gazdasági jeles épűletek is vagynak itten, határja meglehetős, gyümöltse sok, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Béke, magyar falu, Pozsony vgyében, Csötörtökhöz 1 órányira, a pesti országut mellett 293 kath. lak., több urasági épületekkel, meglehetős határral; rétje erdeje nincs. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 388, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2011-ben 445 lakosából 331 magyar és 100 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma a 13. században épült, tornyát és homlokzatát a 20. században historizáló stílusban átalakították.
  • A község jelképeit 2000 júniusában szentelték fel.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés