Béldy Alajos

magyar katona, úszó

Vitéz Béldy Alajos (1918. december 18-ig Bruckner, 1927. március 19-ig Béldi) Budapest, 1889. július 8. – Budapest, 1946. december 22.) vezérezredes, sportoló.

Béldy Alajos
Béldy Alajos vezérezredes
Béldy Alajos vezérezredes
Született 1889. július 8.
Budapest,
Meghalt 1946. december 22. (57 évesen)
Budapest,
Sírhely Farkasréti temető
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Fegyvernem gyalogos
Szolgálati ideje 1909–1945
Rendfokozata vezérezredes (1944. január 1.)
Csatái első világháború, második világháború

ÉleteSzerkesztés

Halász álnéven részt vett az 1906-os – soron kívüli – athéni olimpián, ahol 400 méteres gyorsúszásban 4. helyezést ért el. Az első világháború során vízből mentésért kitüntetést kapott. A háború után a Magyar Úszó Szövetség alelnökeként a vidéki úszósport megszervezésében vett részt, majd a szövetség társelnöke lett.

Katonai pályafutásaSzerkesztés

A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után osztrák-magyar közös hadseregben huszártisztként szolgált a kecskeméti 8. huszárezrednél. Az őszirózsás forradalom időszakában a Katonapolitikai osztály munkatársa volt. Átvette őt a Vörös Hadsereg is, ahol hadosztály vezérkari főnöki beosztást töltött be. A Tanácsköztársaság megdöntése után a „Fővezérség" hírszerző osztályán kapott beosztást.

1926 márciusában a rejtett magyar katonai attasé szolgálat keretében II. o. követségi titkári rangban katonai szakelőadó lett Varsóban. 1927 novemberében az immár nyílt katonai attasé szolgálat keretében az első londoni magyar katonai attasénak nevezték ki.

1941 augusztusában Horthy az Ifjúság Honvédelmi Nevelése és a Testnevelés Országos Szervezete vezetőjévé tette. A háború után a népbíróság azzal vádolta meg, hogy az ő parancsára evakuálták nyugatra a magyar leventéket, ez azonban – dr. Major Ákos népbíró visszaemlékezései szerint – abszurdum, tekintve, hogy Béldy Alajost, mint közismert horthysta tisztet, a Gestapo a nyilas hatalomátvétel napján letartóztatta és 1945 tavaszáig nem is került szabadlábra. A népbíróság ennek ellenére kötél általi halálra ítélte, de ezt kegyelemből életfogytiglanra módosították. A börtönben megbetegedett és 1946. december 22-én a rabkórházban meghalt. 1994-ben felmentették az ellene emelt vádak alól. A háború idején írt naplóját jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban őrzik. Örökségvédelem alatt álló sírja (2004), a Farkasréti temetőben található. Neve nincs a BRUCKNER család fekete gránit sírkövére rávésve.

ForrásokSzerkesztés