Főmenü megnyitása

Bözöd (románul Bezid, németül Besendorf) falu Romániában Maros megyében. Egykor járási székhely volt.

Bözöd (Bezid)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang falu
Községközpont Erdőszentgyörgy
Irányítószám 547536
SIRUTA-kód 119359
Népesség
Népesség632 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság502 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bözöd (Románia)
Bözöd
Bözöd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 24′ 00″, k. h. 24° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 00″, k. h. 24° 55′ 00″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A falu a Bözöd-patak völgyében fekszik Marosvásárhelytől 32 km-re délkeletre, központjától, Erdőszentgyörgytől 7 km-re keletre.

Földrajzi fekvéseSzerkesztés

Északi szélessege 46°24′0’’, keleti hosszúsága 24°55′0’’.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a magyar Beze személynév –d helynévképzős származéka.

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott. Határában őskori edénytöredékek kerültek elő. A hagyomány szerint eredetileg a Lóc-patak völgyében feküdt, majd lakói áttelepültek a hegyen látván, hogy a terület „be zöld”. A falut 1566-ban Beozeod néven említik. 1910-ben 1279, 1941-ben 1359 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 780 lakosából 745 magyar, 33 cigány és 2 román.

NéprajzaSzerkesztés

Bözödi György által, aki elkezdte a faluban a folklórkutatást, figyeltek fel a falu folklórjára. A bözödi népmesegyűjtés[3] után Lajtha László gyűjtötte fel fonográf hengerekre a bözödiek énekeit 1941-ben.[4]

LátnivalókSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. BÖZÖDI György: A tréfás farkas. Bágyi János meséi. Budapest, 1942 BÖZÖDI György: Az eszös gyermök. Bágyoni János meséi Bözödi György lejegyzésében. Gy. Szabó Béla és F. Ferenczi Júlia rajzaival. Ifjúsági könyvkiadó. Bukarest, 1958 BÖZÖDI György: A Nap s a Hold keresése. Bözödi népmesék. Nagy Ilona közreműködésével szerkesztette B. Nádor Orsolya. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1993
  4. "Lajthával a bözödi gyűjtés alkalmával, 1941-ben ismerkedtem meg személyesen. Több napot töltött nálunk fonográfjával és nagyon sok dalt vett fel. A fonográfhengereket Kodállyal együtt lehallgatta, s Ádám György 80 éves, Bágyi János 66 éves, László János 44 éves és Marosi József 62 éves földművesek (ma már egyik sem él) dalait érdemesnek találta gramofonlemezre rögzíteni. Ezt 1941. szeptember 4-én keletkezett levélben hozta tudomásomra, amelyben arra kért, hogy a négy adatközlőt kísérjem el Budapestre, ugyanakkor szerezzek ruhát Bágyi Jánosnak, mivel nincs neki ilyen nagy útra megfelelő ruhája, márpedig ő nagyon ragaszkodik Bágyi Jánoshoz, mert több olyan dalt tud, amit a többiek nem ismernek. Én levélben biztosítottam, hogy kérésének eleget teszek. Szeptember 25-én fel is utaztam a négy énekessel. Ahogy azt Lajtha szeptember 18-án írt levele előre jelezte, a pályaudvaron Dincsér Oszkár múzeumi gyakornok várt. Másnap a stúdióban alkalmam volt megismerkedni Kodály Zoltánnal, aki jelen volt a felvételeknél Lajthával és Dincsérrel együtt. Néhány nap alatt feljegyezték az adatközlők életrajzi adatait, s számos fénykép és hangfelvétel készült." [1]

Kapcsolódó oldalakSzerkesztés