Babos család
A nemespanni Babos család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki valószínűleg egyházi nemesi eredetű család.
Babos nevűek már 1349-ben felbukkannak, valószínűleg testi tulajdonságot jelölő értelme miatt azonban nagyon elterjedt családnévként.[1] 1525-ben Menyhén és Csitáron bukkan fel Babws nevű.[2]
Ezen család valószínűleg a Verebélyi szék egyházi nemesei közé tartozott. Első ismert tagja Zsigmond, akinek gyermekei 1536-ban János, Miklós, Pál, István és Benedek voltak. Legjelentősebb ismert tagja Babos Mihály a verebélyi szék alispánja 1592-ben,[3] aki a Bars vármegyei Tajnára költözött.[4]
Szintén a 16. század első felében bukkannak fel Nyitraivánkán is, ahonnét a család egyik ága másik előnevét is veszi. 1571-ben Abstemius Pál nyitrai püspök pani Babos János 5 fivérének és másoknak özv. Patvaróczy Gergelyné, Foris Imrénének kissurányi nemesi kúriájára és más birtokrészeire új adományt ad.[5] Babos Pálnak 1575-ben három gyermeke Anna (Kereskényi Istvánné) Köröskényen, János és György élt. Ekkor ürményi birtokukat eladták tardoskeddi Benke Máténak.[6] 1611-ben Baboos István tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[7] Az 1622-ből ismert rájuk vonatkozó utolsó forrás szerint Babos András eladta Ivánkán egy rétjét és 12 ár szántóföldjét Litassy Istvánnak. Babos Magdolna ekkor Felsőköröskényen élt.[8] Andrással valószínűleg kihalt ezen ivánkai ág.[9]
1641-ben panyi Babos másként Ispán Tamás elhunytával, unokaöccse Szegesdy István eladta annak récsei kúriáját Veszteniczky János Ignácnak.[10]
1654-ben Alsó- és Felsőszőlősi birtokrészek ügyében említik a családot.[11]
1683-ban Babos István esett el a párkányi csatában.[12] 1718-ban a Babos János elszármazott fiának Györgynek nemességét vizsgálták, nemeslevelét is keresték. Féltestvére ifj. János Léván lakott.[13] A 18. század első felében Babos János volt birtokos Nemespannon, később János és valószínűleg fia Ferenc. 1809-ben Babós Ferencet vették fel a nemespanni nemesek jegyzékébe.
Címerük egyelőre nem ismert. Nem kizárható azonban hogy volt armálisuk és hogy a Vas megyei Babos család esetleg szintén tőlük származik.[14]
Források szerkesztés
- ↑ Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 56-57.
- ↑ Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése. Budapest, 61 (500, 506); Kázmér i. m. 56.
- ↑ ŠA Nitra, Rody a panstvá, 476 Kovács-Rabcsek.
- ↑ Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 6-7.
- ↑ Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 82-83.
- ↑ Autentický protokol Nitrianskej kapituly, No. 19, 1575, fol. 19.
- ↑ Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
- ↑ Autentický protokol Nitrianskej kapituly, No. 56, 1622, fol. 146-147.
- ↑ Keresteš, P. 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Bratislava, 76.
- ↑ Pongrácz et al. 2008: Pozsony vármegye nemes családjai. Debrecen, 364.
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 79, 121.
- ↑ ŠA Ivanka pri Nitre, fond SAP jelöletlen doboz, Residua Fragmenta; 2009 Családban marad I/1, 13 Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Családban marad I/2, 45-47.
- ↑ Kempelen Béla I, 193 a címeres nemeslevél a Nyitra megyei levéltárban volt, más (?) Babós családbeliek épp 1718-ban kapnak címeres nemeslevelet Vas vármegyében; Szluha Márton 2003 I, 18, 578; Családban marad I/2, 45-47. Archiválva 2013. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben