Nyitraivánka
Nyitraivánka (szlovákul Ivanka pri Nitre) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
| Nyitraivánka (Ivanka pri Nitre) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nyitrai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1400 | ||
| Polgármester | Ľuboš Gál | ||
| Irányítószám | 951 12 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | NR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2868 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 162 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 140 m | ||
| Terület | 14,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 18° 07′ 05″48.237778°N 18.118056°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 16″, k. h. 18° 07′ 05″48.237778°N 18.118056°E | |||
| Nyitraivánka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraivánka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésNyitrától 8 km-re délre, a Kis-Nyitra jobb partján fekszik.
Élővilága
szerkesztésAz emberi tevékenység környezetvédelmi szempontból káros hatása, hogy a Nyitraivánkáról Kiscétényre vezető határi út mentén illegális szemétlerakat található.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területe már az újkőkorszakban lakott volt. A vonaldíszes kerámia népe élt ezen a vidéken, de megtalálhatók itt a bükki, a lengyeli és a hévmagyarádi kultúra emlékei is.
A 11-12. században szláv település állt itt. A középkorban három település állt ezen a helyen, közülük Lükit 1220-ban, Gergelyfalvát 1247-ben említik először. 1271-ben határában ütközött meg V. István és Ottokár cseh király serege. Ivánkát csak 1400-ban Ivankafalva néven említik először. Az Akacs, Ernyei, Hunyadi, Morvay, Keresztes, Palásthy, Kossovics, Vitéz és más családok birtoka volt. Egykor kiterjedt szőlőültetvényekkel rendelkezett. 1709 májusában itt az érsekújvári kurucok rajtaütöttek a nyitrai labanc lovasságon.[2] 1751-ben 74 család lakott a faluban. 1787-ben az első népszámlálás 102 házat és 805 lakost talált itt. 1828-ban 133 háza és 933 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. Ispotályát 1809-ben létesítették.
Lukit 1330-ban Lyuky, 1479-ben Luky, később Luki néven említik. A nyitrai káptalan faluja volt. 1715-ben pincészete és 6 háztartása volt. 1751-ben 42 család lakta. 1787-ben 27 házában 186 lakos élt. 1828-ban 30 ház és 219 lakos volt a faluban. 1783-ban lakói fellázadtak a robotterhek ellen. A falu a 19. század végén, 1891-ben egyesült Gergelyfalvával.
Gergelyfalva 1247-ben Megerd alakban tűnik fel az írott forrásokban. 1311-ben Megered Berench, 1392-ben "Geregwlfalwa alias Megered Berench" néven említik. Előbb királyi birtok, majd az Andor és Ernyei családok, valamint a nyitrai káptalan birtoka volt. 1751-ben 7 adózó család élt a faluban. 1787-ben 15 háza és 85 lakosa volt. 1828-ban 15 házában 104 lakos élt. 1891-ben előbb Lukival egyesítették, majd 1924-ben Ivánkához csatolták, ezzel megszűnt önálló község lenni.
Vályi András szerint "IVÁNKA. Elegyes tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához fél mértföldnyire, javai majd hasonlók felső Szőllöshöz." [3]
"GERGELYFALVA. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, 31lakosai katolikusok, fekszik a’ Nyitrai járásban, Ivánkának szomszédságában mellynek filiája, határja jó termékenységű, fája, réttye, legelője elég lévén, második Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Ivánka, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 1 1/2 órányira: 892 kath., 80 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Földje termékeny; van erdeje, szőlőhegye s jó rétjei. F. u. többen."[4]
"Luki, magyar falu, Nyitra vmegyében, Berencs fiókja, 538 kath. lak. Birja a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra 2 1/4 óra." [4]
"Gergelyfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Berencshez 1/2 órányira: 100 kath., 6 zsidó lak., jó rétekkel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1880-ban Ivánka 1009 lakosából 656 szlovák, 187 magyar, 108 német, 15 egyéb anyanyelvű és 43 csecsemő; ebből 880 római katolikus, 107 zsidó és 22 evangélikus vallású volt. Lüki 260 lakosából 238 szlovák, 9 magyar, 5 német, 1 egyéb anyanyelvű és 7 csecsemő; ebből 256 római katolikus és 4 zsidó vallású. Gergelyfalva 105 lakosából 66 szlovák, 35 magyar anyanyelvű és 4 csecsemő; itt mindenki római katolikus volt.
1890-ben Ivánka 1010 lakosából 657 szlovák, 258 magyar és 95 német anyanyelvű. Lüki-Gergelyfalva 407 lakosából 346 szlovák, 54 magyar és 7 német anyanyelvű volt.
1900-ban Ivánkát 945-en lakták: 701 szlovák, 181 magyar, 62 német és 1 egyéb anyanyelvű. Lüki-Gergelyfalva 417 lakosából 372 szlovák, 31 magyar és 14 német anyanyelvű volt.
1910-ben Ivánka 1016 lakosából 574 szlovák, 413 magyar, 28 német és 1 egyéb anyanyelvű. Lüki-Gergelyfalvát 472-en lakták: 424 szlovák, 39 magyar és 9 német anyanyelvű.
1921-ben 1551 lakosából 1405 csehszlovák és 71 magyar volt.
1930-ban 1623 lakosából 1584 csehszlovák és 14 magyar volt.
1970-ben 2689 lakosából 2658 szlovák és 12 magyar volt.
2001-ben 2299 lakosából 2260 szlovák és 15 magyar volt.
2011-ben 2420 lakosából 2292 szlovák és 17 magyar volt.
2021-ben 2868 lakosából 2633 (+10) szlovák, 19 (+4) magyar, (+2) ruszin, 27 (+5) egyéb és 189 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
szerkesztés
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1770 és 1772 között épült későbarokk stílusban. Különlegessége, hogy tornya 151 cm-t ferdült a függőlegeshez képest.
- Klasszicista kúriája a 18. század végén épült Grassalkovich Antal megbízásából. Ma állami levéltár működik benne.
- Határában találták az ún. Monomakhosz-koronát.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Tóth József (1763-1829) katolikus esperes-plébános.
- Itt született Kossovich Károly (1803-1841) magyar publicista, jogtudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
- Itt működött Palmer Alajos (1805-1881) teológiai doktor, 1843-tól nyitraivánkai plébános.
- Itt született 1811-ben Nyulassy Lajos portréfestő.
- Itt született 1815-ben Kelecsényi József műkedvelő régész.
- Itt született 1846-ban Dombay Hugó ügyvéd, költő.
- Itt hunyt el Tóth Vilmos, 1871-1873 között Magyarország belügyminisztere a Lónyay-kormány alatt.
- Itt hunyt el 1888-ban Markhot János országgyűlési képviselő.
Irodalom
szerkesztés- Érdy János 1861: Nyitra-Ivánka területén (1860–61) kiszántott byzanti zománczok a XI. századból.
- Domian, A.: Ivanka pri Nitre.
- Ondrej Ožďáni 1976: Včasnostredoveký hrob v Ivanke pri Nitre. AVANS 1975, 171-172.
- Ruttkayová, J. 1997: Záchranný výskum v Ivanke pri Nitre. AVANS 1995, 162-163.
- Keresteš, P. 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Bratislava. ISBN 80-88969-10-7
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Thaly Kálmán 1905: Ocskay László II. Rákóczi Ferencz fejedelem brigadérosa és a felső-magyarországi hadjáratok 1703-1710 2. Budapest, 129.
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
szerkesztés
