Főmenü megnyitása

Balatoni kecskeköröm

Kihalt kagylófajta
Vitális István:Congeria ungula caprae [1]

A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott fossziliáinak népies elnevezése.

KeletkezésSzerkesztés

A miocén és pliocén időszakban (25–5 millió évvel ezelőtt) a mai Kárpát-medence területén a kéregmozgás igen erős volt. A Pannon-tenger a Tethys-óceán medencéjének feldarabolódása során jött létre; a környező hegyek kiemelkedésével párhuzamosan lefűződött, majd vizét a beömlő folyók fokozatosan elédesítették.[2] Az így kiédesedett vízben már meg tudott telepedni a Congeria ungula caprae, ami a "kecskeköröm"-nél jóval nagyobb méretű volt.[3]

A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú időn keresztül sokkal magasabb vízállása volt, mint ma. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos "kecskeköröm" formát. A víz sok más kövületet is kimosott a partfalból és turzást épített belőlük a hegy lába elé. A ma előkerülő kecskekörmök ezekből a pleisztocén-kori turzásokból származnak.[4]

LelőhelySzerkesztés

A "kecskekörmök" legfőbb előfordulási helye a Tihanyi-félsziget, ahol nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok, ahol egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök (innen származik a mai elnevezés is).[3]

A "kecskekörmök" a Balaton déli partján is többfelé megtalálhatók; például Szántódon és Fonyódon.[5]

Mondák, legendákSzerkesztés

A "kecskekörmök" – a számos változatban elterjedt monda szerint – egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.

A monda továbbél többek között Garay János Balatoni kagylókból című regéjében, amelyben a tihanyi visszhang és "kecskeköröm" keletkezésének meseszerű története elevenedik meg. A monda szereplői az aranyszőrű kecskéket őrző királyleány és a Tókirály érte epedő fia.

(…)
A bércz tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt,
Három nap, három éj, mint
Itéletnapja dúlt.
A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn veszett -
A tó maig kihányja
A kecskekörmöket.
(…)

– Garay János: Balatoni kagylókból [6]

A monda egyik másik feldolgozása Babits Mihály A második ének[7] című négy részes mesedrámája, ami a balatoni kecskekörmökről szóló népmese történetet vallomásos lírai drámává teszi. Az első felvonásban a dalos pásztor „aranyszőrű kecskéket őriz Tihany fokán".

ÉrdekességekSzerkesztés

 
Cardium apertum

Más kagyló- és csigamaradványok is megmaradtak a pannóniai rétegekből, bár olyan nagy népszerűségre, mint a "kecskekörmök", egyikük sem tett szert. Ilyen maradvány a Fehérparton fellelhető Cardium apertum nevű kagyló, amelyet a két világháború között úri főkötő, vagy menyasszonyfőkötő néven árulták a tihanyi gyerekek.[3]

A Tihany Turizmusáért Egyesület évente megrendezi a Kecskeköröm ünnepet.[8]

2016-ben jelölték a 2017-es év ősmaradványa díjára, a barlangi medve és a parascutella nevű tengeri sün mellett, de a barlangi medve legyőzte a szavazáson.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés