Főmenü megnyitása

Balogh Tihamér

magyar tárca és novellaszerző, orvos

Almási Balogh Tihamér (írói álneve: Almási Bálint) (Pest, 1838. október 31.Budapest, 1907. június 19.) magyar tárca és novellaszerző, orvos, almási Balogh Pál fia, almási Balogh Elemér apja.[2]

Balogh Tihamér
Született Balogh Tihamér
1838. október 31.
Pest, magyar
Elhunyt 1907. június 19. (68 évesen)
Budapest, magyar
Művészneve Almási Bálint
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Hajnik Paula
Gyermekei Balogh Elemér
SzüleiBalogh Pál
Foglalkozása orvos, író
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]

ÉleteSzerkesztés

A nemesi származású almási Balogh család sarja. Apja, almási Balogh Pál (1794-1867) homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató, anyja Ágoston Amália volt. Iskoláit Felsőlövőn kezdte, majd 1850-től Pesten folytatta. 1865-ben orvostudor lett. Ezután Aradon élt, ahol főorvos lett. 1870-ben visszament szülővárosába, ahol folytatta orvosi pályáját.

MunkásságaSzerkesztés

Arany János hatására szépirodalmakat írt. Igazi sikereket vígjátékaival érte le. A következő lapokban jelentek meg munkái: Kalauz (hetilap) (1858), Alföld (folyóirat, 1954–) (1868-1871), Pesti Napló (1873), Pesti Hírlap, Budapesti Hírlap (1881, 1883).

MűveiSzerkesztés

  • Könny és mosoly (1859)
  • Amit a szerek meg nem gyógyítanak (1861)
  • Népisme (1862)
  • Párhuzam a homeopathia és allopathia közt (1865)
  • A miniszterelnök bálja (vígjáték, 1869)
  • A halálbüntetés eltörlése (1969)
  • Clarisse (dráma, 1875)
  • A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata (1876)
  • A roncsoló toroklob (1877)
  • A milimári (népszínmű, 1880)
  • A Borzáné Marcsája (népszínmű, 1880)
  • A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél (1880)
  • Két év múltán (vígjáték, 1881)
  • Rendelő óra (vígjáték, 1881)
  • A tót leány (népszínmű, 1882)
  • Cigány Panna (1884)
  • Aranylakodalom (1885)
  • Sári néni (népszínmű, 1885)
  • Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint (1889)
  • Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára (1889)
  • Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára (1890)
  • Az elválhatatlanok (1895)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Molière: Botcsinálta doktor (1881)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés