Főmenü megnyitása

Balogh Zoltán (költő)

költő

Almási Balogh Zoltán (Pest, 1833. február 7.Tokaj, 1878. június 9.) földbirtokos, költő.[1]

Balogh Zoltán
Élete
Született 1833. február 7.
Pest
Elhunyt 1878. június 9. (45 évesen)
Tokaj
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

A nemesi származású almási Balogh család sarja. Apja, almási Balogh Pál (17941867) homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató, anyja Ágoston Amália volt. Iskoláit Pesten, az evangélikus gimnáziumban kezdte. 1848-ban honvéd lett, és mint tüzértiszt Világosnál tette le a fegyvert. A festészetet Pesten és Bécsben tanulta. Színi próbakísérleteket is tett Aradon, majd Pesten telepedett le, és a költészetnek élt. 1857-ben megházasodott, és feleségével, Jakabfalvay Jolánnal, festészeti tanulmányai folytatása céljából Bécsbe, Rahl iskolájába ment. Megbetegedett, ezért már a következő évben feleségével falusi birtokukra, Csobajra, Szabolcs megyébe (jelenleg Borsod–Abaúj–Zemplén megye) vonult vissza, ahol a költészet mellett a festészettel foglalkozott. 1861-ben Pestre tette át lakását, és a következő évben megalapította az Uj Nemzedék című szépirodalmi lapot, de mivel politikával is foglalkozott, csakhamar betiltották. 1865-ben írta Báthory Erzsébet című, majd Apor vajda című szomorújátékait; a Karaffa már 1863-ban készen volt. Maradtak ezeken kívül töredékei és egy befejezett egyfelvonásos vígjátéka: Külföldi. 1872-ben feleségével Olaszországba utazott. 1876-ban a Petőfi Társaság megválasztotta rendes tagjának. Ekkor Budapestre költözött. 1878-ban Csobajra utazása közben Tokajban hirtelen rosszul lett, és június 9-én meghalt.

MunkáiSzerkesztés

  • Balogh Zoltán költeményei. Pest, 1855. (Ism. Budapesti Hírlap 703. Gyulai Pál.)
  • Költemények. Ujabb füzet. Ugyanott, 1856.
  • Balogh Zoltán költeményei. Bécs, 1863. (A két első munkának 2. kiadása.)
  • Alpári. Költői regény hat könyvben. Kiadja a Kisfaludy Társaság. Pest, 1871. (Ism. Hon 1872. 25. 26. sz. Szana Tamás. Figyelő 1872.)
  • Összes művei. Életrajzi bevezetéssel kiadta és sajtó alá rendezte Zalár József. Három kötet. Budapest, 1882–83. (Nemzeti könyvtár XXV., XXIX., XXXIII. k. alatt is.)

Szerkesztette az Uj Nemzedéket 1862. szeptember 16-ától az év végéig (Szabados Jánossal együtt). Arcképe (Barabás Miklós kőmetszete) megjelent a Divatcsarnokban, 1856-ban.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés