Főmenü megnyitása

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993-ban „Az év madarává” választotta.

Infobox info icon.svg
Barátposzáta
Sylvia atricapilla male 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Sylvia
Faj: S. atricapilla
Tudományos név
Sylvia atricapilla
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A barátposzáta elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli   migráció   valószínűleg kihalt
A barátposzáta elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
  migráció
  valószínűleg kihalt
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barátposzáta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat és Barátposzáta témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.

AlfajaiSzerkesztés

  • Sylvia atricapilla atlantis
  • Sylvia atricapilla atricapilla
  • Sylvia atricapilla dammholzi
  • Sylvia atricapilla gularis
  • Sylvia atricapilla heineken
  • Sylvia atricapilla koenigi
  • Sylvia atricapilla pauluccii
  • Sylvia atricapilla riphaea

MegjelenéseSzerkesztés

Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna.

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokat, pókokat és ászkákat gyűjtöget az ágakon és leveleken. Hosszútávú vonuló.

SzaporodásaSzerkesztés

Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja négy-öt tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.

 
A fészke, tojásaival
 
és a fiókái

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

VédettségeSzerkesztés

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés