Bara Dénes

Bara Dénes, születési és 1961-ig használt nevén Bachrach Dénes (Budapest, 1925. november 16. – Szeged, 2008. április 16.) patológus, neuroendokrinológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1957).

Bara Dénes
Született	1925. november 16. Budapest
Elhunyt	2008. április 16. (82 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szabó Éva (1953–2008)
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	patológus neuroendokrinológus egyetemi oktató orvos
Iskolái	Madách Imre Gimnázium (–1944) Szegedi Tudományegyetem (–1950)
Sírhelye	Szeged Belvárosi temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Bachrach Dezső (1885–1945) kisiparos-kiskereskedő és Meller Matild (1891–1939) gyermekeként született szegény polgári zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Állami Madách Imre Gimnáziumban végezte, ahol 1944 tavaszán tett érettségi vizsgát. A második világháború végén munkaszolgálatosként halálmenetben Bécs felé vezényelték, azonban Gönyűnél sikerült megszöknie és visszatért Budapestre, ahol előbb egy svájci védett házba, majd a Pesten felállított gettóba került. Apját a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták, ahonnan nem tért vissza.

1945 elején barátjával, Klein Györggyel a Szegedi Tudományegyetemen kezdte meg orvosi tanulmányait. 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Egyetemi hallgatóként a Korpássy Béla professzor vezetése alatt álló Kórbonctani és Kórszövettani Intézetben kezdett dolgozni. 1949–1950-ben az Intézet demonstrátora, 1950 és 1954 között egyetemi tanársegéde lett. 1954 februárjában kórbonctani és -szövettani képesítést szerzett, s ekkortól mint adjunktus működött. 1958-ban a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ 14 hónapos ösztöndíjban részesítette, melynek eredményeként neuroendokrinológiai kísérleteket végzett a Collège de France párizsi hisztofiziológiai laboratóriumában. 1961–1962-ben – Korpássy halála után – a Kórbonctani és Kórszövettani Intézetet vezette. 1963 januárjában docens lett, s ugyanebben az évben végzett a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen. 1970. július 1-jén egyetemi tanárrá nevezték ki, majd 1979-ben patohisztológiai-citológiai szakorvosi vizsgát tett. 1985 november 16-án nyugalomba vonult. 1991-től professor emeritus.

Tagja volt a Magyar Patológus Társaság vezetőségének, a Korányi Sándor Társaságnak, a Society of European Comparative Endocrinologistsnek és az International Academy of Pathologynak.

Munkássága

Neuropatológiával, elsősorban a hipotalamusz-hipofízisrendszer morfológiai vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az úgynevezett antidiuretikus központok hisztofiziológiája, a neuroszekréció és a vízháztartás, a neuroszekréció és az endokrin működések közötti kapcsolat kutatása terén. 1966-tól a nagyagy egyes részeinek metabolikus topográfiáját, enzimohisztokémiáját, illetve ennek a funkcionális és a patomorfológiában történő felhasználását kutatta.

Családja

Felesége 1953-tól Szabó Éva (1927–2019) orvos, bőrgyógyász, a SZOTE Bőrklinika adjunktusa. Gyermekeik: Bara Tamás és Bara Marianna.

Művei

• Emésztéses gyomorfekély és gyomorrák. Korpássy Bélával, Ormos Jenővel, Bencze Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1951. 5.)
• Adrenalin és cortison eosinopeniát okozó hatásának gátlása Evipan-nátrium narkózissal. Oláh Ferenccel, Varró Vincével, Majoros Máriával, Kovács Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1951. 35.)
• Peptic Ulcer and Cancer of the Stomach. Többekkel. (Acta Medica, 1951)
• Histochemical Examination of the Colloids of the Hypothalamus–Hypophysis System. Többekkel. (Acta Morphologica, 1953)
• Az adenohypophysis morphológiája fokozott ACTH-termelés esetén. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
• A hypothalamicus neurosecretio főbb kérdései. Kandidátusi értekezés. (Szeged, 1956)
• Az antidiureticus központok fokozott működése kísérletes traumás oliguriában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 18.)
• A traumás veseischaemia gyógyszeres befolyásolása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 19.)
• A hypothalamus neurosecretios működése néhány főbb kérdéséről – patkánykísérletek alapján. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
• A vegetatív idegrendszer működését gátló gyógyszerek hatása a hypothalamus neurosecretiójára, fehérpatkányban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 15., angolul: Acta Physiologica, 1958)
• A vegetatív idegrendszert befolyásoló gyógyszerek hatása sebészi betegek vizeletgátlására. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 16.)
• Hypothalamikus léziók hatása a neurosecretióra és az adenohypophysis működésére, patkányban. Kordon C.-vel. – Hátsóhypothalamicus-kivonat elhúzódó adagolásának hatása a pajzsmirigyre. (MTA Biológiai-orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
• A mellékvesekéreg histophysiológiájának változása dehydratióban és rehydratióban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1962, angolul: Hystophysiological Changes of the Adrenal Cortex of the Rat in Dehydration and Rehydration. Journal of Endocrinology, 1961)
• Effect on the Thyroid Gland of Protracted Administration of Posterior Hypothalamic Extracts. Többekkel. (Nature, 1962)
• Patkány elülső hypothalamus–neurohypophysis-rendszerének histophysiológiája az adenohypophysis fokozott, illetve csökkent thyreotrop funkciója esetén. László Arankával és Szabó Évával. (Kísérletes Orvostudomány, 1962)
• A hypothalamo-hypophysealis kapcsolatokról alkotott ismereteink fejlődése az utóbbi másfél évtizedben. (Orvosi Hetilap, 1962. 50.)
• Idült agyléziók hatása a neurosecretios tevékenységre fehérpatkányban. László Arankával és Pokorny Lajossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
• Újabb adatok hátsóhypothalamus-kivonatoknak a pajzsmirigy súlyát és szöveti képét befolyásoló hatásához. László Arankával és Szabó Évával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1963)
• The Relation of Structure and Function in the Antherior Hypothalamic Nuclei. (Major Problems in Neuroendocrinology. New York, 1964)
• Subtotalis hepatektomia hatása az antidiuretikus központokra. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1965)
• Adatok a „sárga köröm” syndromához. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1965)
• Sulfhydryl- és disulfid-csoportok histochemiai vizsgálata a supraopticus és paraventricularis neuronok működési ciklusában. B. Szabó Évával. (MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1966)
• Adatok lactáló patkány hypothalamusának neurosecretios tevékenységéhez. László Arankával és Skaliczki Józseffel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1966)
• Az antidiuretikus központok histophysiológiája. Benyújtott doktori értekezés. (Szeged, 1968, megjelent, kivonatosan: Ideggyógyászati Szemle, 1967)
• Adatok az ADH centrális hatásának kérdéséhez. Kocsárdi E.-vel és László Arankával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1967)
• Adatok az antidiuretikus központok enzymhistochemiájához. Skaliczki Józseffel. (Kísérletes Orvostudomány, 1967)
• A hypophysisnyél choristomája, valamint „centralis Reclingshausen” a hypophysis daganatos beszűrődésével. Lantos Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1967. 45.)
• Two Rare Forms of Tumor in the Hypothalamo-Hypophysial System. Lantos Péterrel. – Histoenzymology of the Antidiuretic Centres. Skaliczki Józseffel. (Acta Morphologica, 1968)
• Adatok a hypothalamikus neurosecretio ultrastruktúrájához. Bartók Imrével és Csapó Zsuzsannával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1968)
• A hypothalamus magvidékeinek thiaminpyrophosphatase activitása. Bőti Zsuzsannával és Skaliczki Józseffel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971)
• A hypothalamus „parafornicalis sejtrendszer”-ének ultrastrukturális vizsgálata. Csapó Zsuzsannával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1972)
• Fehérpatkány Ammon-szarvának enzymhistochemiája. Bőti Zsuzsannával és Skaliczki Józseffel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1973)
• A hypothalamus és Ammon-szarv histoenzymologiája. Benyújtott doktori értekezés. (Szeged, 1975)
• Oxydatív enzymek histochemiai kimutatásának jelentősége kísérletes agyléziók környéki és távoli hatásának megítélésében. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1975)
• A szájnyálkahártya és a nyálmirigyek pathológiája. Jegyzet. (Szeged, 1979)
• Congenitalis vitiumok agyi szövődményeinek klinikopathológiai elemzése. Bozóky Bélával és Kertész Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1985. 20.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Emed, Alexander. Zsidó származású magyar orvosok. Fapados Könyv. Hozzáférés ideje: 2023. február 11. 
• Kozák Péter: Bara Dénes. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2023. február 11.)
• An Interview with Dr. Denes Bara Survival. Lives of Hungarians under Communist and Capitalist Governments 1956-2006 Oral History Series. (Hozzáférés: 2023. február 11.)