Bartolomé Torres Naharro

spanyol költő, drámaíró

Bartolomé Torres Naharro (Torre de Miguel Sesmero, 1485 körül – 1520 körül) spanyol költő, drámaíró, a spanyol drámairodalom egyik megteremtője.

Bartolomé Torres Naharro
BA-Torre de Miguel Sesmero 08.jpg
Született 1485
Torre de Miguel Sesmero
Elhunyt 1520 (34-35 évesen)
Sevilla
Foglalkozása
Iskolái Salamancai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartolomé Torres Naharro témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Életéről kevés megbízható adat ismert. Pap és katona is volt, hajótörést szenvedett és algíri kalózok fogságába került. Miután tőlük kiváltották, 1513 körül Rómában telepedett le, ahol Giulio de’ Medici, a későbbi VII. Kelemen pápa pártfogoltja volt. Később Nápolyba ment és Fabrizio Colonna zsoldosvezér szolgálatában állt. Ott jelent meg 1517-ben műveinek gyűjteménye Propalladia címmel, Fernando Francisco de Ávalosnak (Vittoria Colonna férjének) ajánlva. A kötet, melyet a szerző maga rendezett sajtó alá és előszóval látott el, költeményeit és öt – a későbbi kiadásokban nyolc – színművét tartalmazza.

Írói munkásságaSzerkesztés

Gyűjteménye előszavában kifejtette nézeteit a drámai műfajokról. A színdarabokat két csoportba osztotta: comedia comedias á noticia és comedias á fantasía. Az első a való élet eseményeiből meríti tárgyát és személyeit (pl. a Soldatesca és a Tinellaria), a második a képzelet világából és csak valószínűségre törekszik (ilyen egyik legjobb darabja, a Himenea). A szereplők számát 6-12 között szabta meg, de ezt maga sem mindig tartotta be, pl. a Tinellariának húsz szereplője van. Darabjait öt felvonásra – jornadasra – osztotta és bevezetéssel (Introito) látta el; ezt követi az Argumento, a darab meséjének rövid ismertetése.

 
A Propalladia 1517. évi kiadásának borítója

A kortárs olasz írók kísérleteiből megtanulta a cselekményírás és a színpadi hatás egyes fogásait. Tőlük vette át a szolgák és szolgálók fölléptetését, akik uraiknak tréfás ellenképei vagy kifigurázói. Realisztikus erkölcsrajzokat ad a katonaéletből vagy egy római bíboros cselédségének életéből; igazi cselszövéssel próbálkozik, amikor például a kettős házasságot kötött fiatalember az egyik feleségét kénytelen lenne eltenni láb alól, ha az öcscse át nem venné tőle; vagy a Himenea udvarlása éjjeli légyottal, a családi élet tisztasága fölött féltékenyen őrködő testvérrel.

A pápai udvar elleni szatirikus utalások miatt 1559-ben a Propalladiát az inkvizíció betiltotta, a példányok nagy részét megsemmisítették. Végül „megtisztított” formában ismét kiadták 1573-ban. Darabjait (néhányat?) bemutatták Rómában, X. Leó pápa udvarában. Minthogy Itáliában élt és alkotott, életében darabjai nem kerültek színre hazájában és így a spanyol dráma fejlődésére csak korlátozottan voltak hatással.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés