Belicza József

Belicza József (Alsódiós, 1848. április 19. – Budapest, 1890. február 17.) fővárosi igazgató-tanító, író.

Belicza József
Született	1848. április 19. Alsódiós
Elhunyt	1890. február 17. (41 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	iskolaigazgató író
A Wikimédia Commons tartalmaz Belicza József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja, Belicza Lénárd jobbmódú közbirtokos volt, akit képviselőtestületi, sőt megyebizottsági tagnak is megválasztott a település lakossága, 1887-ben pedig a koronás arany érdemkeresztet is elnyerte. Nyolc testvére között Belicza József volt a legidősebb, s mindegyiküket gondos oktatásban részesítették. (Testvérei közül Fülöp tanító, Ambrus megyei tisztviselő, Pál jogi végzettséggel Aranyosmaróton ügyvéd lett). A hat gimnáziumi osztályt Nagyszombatban végezte; innét Esztergomba ment a tanítóképzőbe, ahol a rendes tanfolyamot elvégezve főelemi iskolai tanítói oklevelet nyert. Iskolaévei alatt a nyári szünidőket Belicza István szenicei esperes-plébánosnál töltötte.

Tanítói pályáját egy évig az esztergomi mintaiskolában kezdte, majd Sellyére került, és 1869-től a fővárosban tanított, előbb mint helyettes, 1870-től a Felső-vízivárosi Szent Anna községi leánytanodában mint osztálytanító. 1882. június végével a Bocskay téri iskola vezető-tanítójává nevezték ki; 1886-ban a fővárosi tanács a krisztinavárosi újonnan épült iskola helyettes igazgatójává, 1888. június végén pedig rendes igazgató-tanítóvá léptette elő.

Mint hadkötelest 1869-ben besorozták a honvédséghez, a szabadságolt állományhoz: tizedessé, szakaszvezetővé, majd őrmesterré léptették elő. 1873-ban letette a tiszti vizsgát s ennek alapján kinevezték hadnaggyá. A szabályszerű 12 év kitöltése után azonban beadta lemondását.

A budapesti (budai) tanítóegyletnek tíz éven át jegyzője, a II. kerületi tanítói körnek szintén hosszabb ideig elnöke volt.

Család

1875. november 20-án vette nőül a régi budai családból származó, költői hajlamú, Eckermann Herminát, akivel hat gyermekük született, de a felnőttkort csak hárman érték meg: Aranka, Józsa és Iván.

Munkái

• Magyar nyelvtani kézikönyv az elemi népiskola II–VI. osztályai számára. Budapest, 1880–81. 4 füzet. (a Budapesti tanítóegylet pályadíját nyerte. II. oszt. 2. kiadása, 1884. 3. átnézett kiadása, 1889. V. VI. osztály számára 2. kiadása, 1884. 3. átdolgozott kiadása, 1887. Budapest)
• Képes mesekönyv, 2 kötet.
• Barátság tükre. Emléklapok barátoktól és barátnőktől. Budapest, 1884. (Névtelenül)
• Iskolai zsebnaptár 1884–87. Budapest, 1883–86. Négy évfolyam
• Magyarország népoktatási intézeteinek és tanítóinak név- és czímtára. Budapest, 1886.
• Magyarországi tanítóegyletek statisztikája. Budapest, 1886.
• Számtan. A népiskolák II–V. oszt. számára. Budapest, 1887. négy füzet.

Irt még: Mulasztási és előmeneteli naplót statisztikai táblázattal, Törzskönyvi lapokat és ABC és Olvasókönyvet felnőttek számára.

Szakkérdéseket tárgyaló cikkei megjelentek majdnem minden nagyobb napilapban, főleg pedig a Pesti Hírlapban, Egyetértésben és a Bars című lapban. Rendes munkatársa volt a Magyar Lexikonnak és a Kis Lexikonnak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Böngérfi János: Fokozatos előléptetés a tanítói pályán. Magyar Paedagogiai Szemle. - 9. köt. (1888) 9. füzet, 273–277. p.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.