Belluno kisváros Észak-Olaszország Veneto régiójában. A közel 36 000 lakosú település Belluno megye székhelye és egyúttal a Keleti Dolomitok történelmi régió legfontosabb városa. Számos jelentős XV-XVI. századi műemlékkel, valamint az északról a Dolomitok, délről pedig a velencei síkság által meghatározott panorámával büszkélkedhet.[2]

Belluno
Belluno látképe
Belluno látképe
Belluno címere
Belluno címere
Belluno zászlaja
Belluno zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióVeneto
MegyeBelluno (BL)
Védőszent Tours-i Szent Márton
Irányítószám 32100; 32024
Körzethívószám 0437
Forgalmi rendszám BL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség35 529 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület147,18 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 27″, k. h. 12° 12′ 56″
Elhelyezkedése Belluno térképén
Elhelyezkedése Belluno térképén
Belluno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belluno témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
Belluno látképe a Piave folyóval

Velencétől északra, mintegy 100 km-re található, a Keleti-Alpok Dolomitok nevű vonulatának déli oldalán, az Ardo nevű hegyi patak és a Piave folyó találkozásánál, a Parco Nazionale delle Dolomiti Bellunesi(wd) területétől délre, nagyjából félúton Cortina d’Ampezzo és Treviso között.

Földrajza szerkesztés

Az ősi város fölött emelkedő Dolomitok szikla sarkantyúja, Serva és Talvena. Tovább délre a Nevegal, és a Castionese területen, jól ismert a síközpont. Belluno éves középhőmérséklete 9 °C, az átlagos éves csapadékmennyiség 1370 mm.

Nevének eredete szerkesztés

A város neve a kelta Belo-Dunum szóból származik, ami „pompás domb”-ot jelent.

Története szerkesztés

 
Sebastiano Ricci képe a bellunoi múzeumban

Belluno első lakosai a venétek voltak, erős kelta kisebbséggel kiegészülve, azonban a rómaiaknak északra, az Alpok felé való vándorlása folytán a kelta lakosság vagy kivándorolt, vagy felszívódott. A megmaradt lakosság kétszer is szövetséget kötött Rómával: egyszer a gallok ellen, egyszer a második pun háborúban Hannibál ellen.

Bellunot i. e. 220-200 körül alapították római befolyás alatt jó stratégiai helyzete és gazdag vas- és rézlelőhelyei miatt. Kezdetben Róma katonai és kereskedelmi hatása érvényesült. A várost Julius Cézár idején egy papria nevű római törzs lakta, annak a 35 törzsnek egyike, akik római állampolgársággal rendelkeztek. Valamikor Julius Caesar halála után, Augustus felemelkedésekor Bellunum római municipiummá vált. A várost quattorviri JURI dicendo által quattorviri aedilicia potestate, valamint a Vének Tanácsa irányította. Augustus alatt részévé vált Regio X Venetia és Histria is.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a város a lombardok (6. század), valamint a Karolingok (8. század) uralma alatt állt; a British Museum-ban látható híres Bellunói kincs innen, és ebből az időszakból származik.

A 9. században grófi és püspöki birtok volt, később pedig a Visconti, Da Carrara, Scaligeri és Ezzelino család birtokában volt, majd 1404 körül a Velencei Köztársaság része lett. A város ettől kezdve fontos központja lett a fűrészáru szállításnak a Piave folyón. Velencéhez tartozott egészen 1797-ig, majd a köztársaság bukása után Belluno az osztrákok birtokában volt, 1866-ban aztán az Olasz Királysághoz csatolták.

1873. június 29-én súlyos földrengés pusztított a városban.[3]

A várost 1999-ben az év alpesi városának választották[forrás?], és az elmúlt tíz év során[mikor?] többször is első lett a legjobb ökoszisztémájú olasz székhelyek közt.

Nevezetességek szerkesztés

  • Duomo (katedrális, 16. század), a 18. századi harangtornyot Filippo Juvarra tervezte. A templom tervét a velencei építésznek Tullio Lombardo Palazzo dei Rettori-nak tulajdonítják(1491).
  • Püspöki palota, épült 1190-ben.
  • Szökőkút a Piazza del Duomo-n.
  • San Pietro (1326), barokk templom - eredetileg gótikus stílusban épült. Az épületben található festmények közül öt Andrea Schiavone, három pedig Sebastiano Ricci munkája.
  • Palazzo del Capitano.
  • San Rocco - 16. századi templom.
  • Santo Stefano templom - benne számos 15. századi festmény helyi mesterek munkája és egy Tiziano műhelyében készült: Napkeleti bölcsek imádása című festmény is.
  • San Biagio - román stílusú templom.
  • A Porta Dojona kapu ősi fala.
  • Santa Maria dei Battuti 16. századi templom.

Nevezetes lakói szerkesztés

  • Sebastiano Ricci (1659–1734) - festő
  • Andrea Brustolon (1662–1732) - szobrász
  • Marco Ricci (1676–1730) - festő
  • XVI. Gergely pápa (1765–1846)
  • Ippolito Caffi (1809–1866) - festő
  • Luigi Luca Cavalli Sforza (b. 1922), genetikus, az emberi genom projekt úttörője.
  • Dino Buzzati (1906–1972) - író és újságíró, Bellunóban született.
  • I. János Pál pápa (1912–1978)
  • Marco Paolini (b. 1956) - színpadi színész
  • Bernardino Vitulini - olasz festő. Serravalle-ban született és Bellunóban élt. Ő festette az Ampezzo és Cadore templomok freskóit (1350).

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. Velence és Veneto tartomány. Touring Club Italiano - Merhavia Könyvkiadó (2002). ISBN 9639172553. Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 15. 
  3. (1874) „Földtani Közlöny4 (2-3). (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Belluno című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • Hetedhétország hu [1]