Benedekfalu

község Szlovákiában

Benedekfalu (szlovákul Beňadiková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.

Benedekfalu
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Polgármester Ján Martinovič
Irányítószám 032 04 (pošta Liptovský Ondrej)
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség533 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság615 m
Terület4,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 32″, k. h. 19° 40′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 32″, k. h. 19° 40′ 49″
Benedekfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Liptószentmiklóstól 3 km-re keletre, a 18-as főút mellett fekszik.

Története szerkesztés

Egy Benedek nevű nemes birtokán keletkezett Magyarfalu határában, a 13. század első felében. 1350-ben „Detryhfalua” néven említik először. 1357-ben „Detrichfalua” és „Benedukfalua”, 1480-ban „Detrihoweg” néven szerepel az írott forrásokban. Szlovák nevén csak 1773-ban említik először „Benedikowa” alakban. A Detrich, a Kissely és a Luby családok birtoka volt. 1784-ben 55 házában 330 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENEDEK FALVA. Benedikova. Tót falu Liptó Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Andrásnak szomszédságában, mellynek filiája, saványú vizéröl nevezetes; egy harmadrésze földgyének sovány, és két harmadrésze dombokon fekszik, melly miatt mind mivelése, mind trágyázása nehezebb; de mivel legelője jó, és az Uraságtól ingyen fája mind tűzre, mind épűletre elég, Szent Miklósi piatztól is tsak 3/4. órányira van, a’ hol keresetre jó módgya, az első Osztályba számláltatott.[2]

1828-ban 55 háza és 369 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benedekfalva, (Benedikova), tót falu, Liptó vgyében, 24 kath., 345 evang. lak. Földe zabot, rozsot, árpát, lent terem; nevezetes savanyuviz-forrással, melly a helységen kivül a kertek közt fakad; a vizelletet nagyon hajtja, a vért s nedveket tisztitja; azért foganattal használtatik a melancholiában, máj- és lépdaganatokban, szorulásokban, bőrnyavalyákban sat. F. u. Detrich, Kissely, Luby. Ut. p. Okolicsna.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 259-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 292 lakosából 291 szlovák volt.

2011-ben 466 lakosából 454 szlovák volt.

Nevezetességei szerkesztés

  • Egy 17. századi és egy 19. századi kúriája van.

Ismert személyek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés