Benedekvágása (1899-ig Benedikócz, szlovákul: Beňadikovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Benedekvágása
Benadikovce.jpg
Benedekvágása címere
Benedekvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Polgármester Ladislav Džogan
Irányítószám 090 42 (pošta Okrúhle)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség209 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület12,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Benedekvágása (Szlovákia)
Benedekvágása
Benedekvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 21° 33′
Benedekvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 14 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falut a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén a 14. században. Első írásos említése 1414-ből származik „Benedukwagasa” néven. 1427-ben 31 adózó portája volt, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1492-ben „Benedikocz” alakban szerepel. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1710-ben a kuruc háborúk és a járványok következtében majdnem teljesen elnéptelenedett. 1789-ben 41 házában 341 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENEDIKÓCZ. Mező Város Sáros Vármegyében, földes Ura Desöfy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Stropkóhoz 3/4. mértföldnyire Zemplén Vármegyének széle felé, határjának két nyomásbéli földgye termékeny, és nagy; réttye kétszer kaszáltatik, mivel pedig legelője, és erdeje szűken van, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 68 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benedikócz, orosz falu, Sáros vgyében,, Kurimához keletre egy órányira: 12 r., 481 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. anyatemplom. F. u. gróf Erdődy, gr. Szirmay. Utolsó postája Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

A háború után lakói favágók, fuvarosok, kosárfonók voltak. Később a mezőgazdaságon kívül Kelet-Szlovákia ipari üzemeiben dolgoztak.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 230 lakosából 201 szlovák és 29 ruszin volt.

2011-ben 230 lakosából 179 szlovák és 37 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

Görögkatolikus temploma 1700-ban épült barokk stílusban, 1800 körül átépítették.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés