Főmenü megnyitása

Benedekvágása, (1899-ig Benedikócz, szlovákul: Beňadikovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában, Felsővízköztől 14 km-re délre. 2011-ben 230 lakosából 179 szlovák és 37 ruszin volt.

Benedekvágása
Benadikovce.jpg
Benedekvágása címere
Benedekvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Polgármester Ladislav Džogan
Irányítószám 090 42 (pošta Okrúhle)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség209 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület12,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Benedekvágása (Szlovákia)
Benedekvágása
Benedekvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 21° 33′
Benedekvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

TörténeteSzerkesztés

A falut a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén a 14. században. Első írásos említése 1414-ből származik "Benedukwagasa" néven. 1492-ben "Benedikocz" alakban szerepel. 1427-ben 31 adózó portája volt, a makovicai uradalomhoz tartozott. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1710-ben a kuruc háborúk és a járványok következtében majdnem teljesen elnéptelenedett. 1789-ben 41 házában 341 lakos élt. 1828-ban 68 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "BENEDIKÓCZ. Mező Város Sáros Vármegyében, földes Ura Desöfy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Stropkóhoz 3/4. mértföldnyire Zemplén Vármegyének széle felé, határjának két nyomásbéli földgye termékeny, és nagy; réttye kétszer kaszáltatik, mivel pedig legelője, és erdeje szűken van, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Benedikócz, orosz falu, Sáros vgyében,, Kurimához keletre egy órányira: 12 r., 481 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. anyatemplom. F. u. gróf Erdődy, gr. Szirmay. Utolsó postája Bártfa. " [3]

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott. A háború után lakói favágók, fuvarosok, kosárfonók voltak. Később a mezőgazdaságon kívül Kelet-Szlovákia ipari üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 230 lakosából 201 szlovák és 29 ruszin volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Görögkatolikus temploma 1700-ban épült barokk stílusban, 1800 körül átépítették.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés