Főmenü megnyitása

Beniczky Emil

magyar újságíró, költő, író

Benicei és micsinyei Beniczky Emil (Alsómicsinye, 1838. december 2.Törtel, 1864. december 1.) újságíró, költő, író.

Beniczky Emil
Beniczky Emil, Marastoni József rajza
Beniczky Emil, Marastoni József rajza
Élete
Született 1838. december 2.
Alsómicsinye
Elhunyt 1864. december 1. (25 évesen)
Törtel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

ÉleteSzerkesztés

Kilencéves korában szüleivel Heves megye Réde falujába költözött; 1850-ben Gyöngyösre ment tanulni s ott tudományosan művelt nagybátyja Prónay Károly házánál négy évig lakott; az 5. és 6. gimnáziumi osztályt Egerben végezte. 1856-ban a budai főreáliskola növendéke lett, azonban nagybátyja Beniczky Ágoston császári és királyi tanácsos ösztönzésére a papi pályára lépett és azon év végén a nagyszombati papnevelőben találjuk őt; de később megvált a papi pályától, Pesten joghallgató lett és egyszersmind egy magán intézetben tanít, üres idejében irogat, fordít. 1863. február 8. oltárhoz vezette Frombach Berta urhölgyet; ezentúl Törtelen, Pest megyében lakott.

MűveiSzerkesztés

  • Nefelejtsek. Pest, 1861. (Rajzok a honvéd-életből.)
  • A magyar Jacobinusok. Tört. Regény. Pulszky Ferencz után ford. U. ott, 1861. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1872.)
  • Tündérfi Kálmán ur kalandjai. Regény. U. ott. 1865. Arck. (Vadnai Károly írt hozzá életrajzot.)

Verseket és beszélyeket ( elbeszéléseket) irt a következő lapokba: Szegedi Hiradó (1859.), Népujság (1859–60.), Családi Kör (1860–62.), Divatcsarnok (1860. 1863.), Hölgyfutár (1860–61. 1863.), Napkelet (1860.), Nefelejts (1863.), Koszorú (1864.) és a Fővárosi Lapok közölte hátrahagyott beszélyét (1865.); irt még a Tavasz c. szépirodalmi zsebkönyvbe (1861.) és a Császárfürdői Albumba (1863.) Emich Gusztáv Nagy Képes Naptárában 1862-re Damjanics, Kiss Ernő és Leiningen életéből közölt rajzokat; 1860–61-ben a Pesti Hölgydivatlapnak volt segédszerkesztője; 1862-ben a Magyarország és 1863-ban a Független c. politikai napilapoknak külföldi rovatvezetője volt.

Arcképét Marastoni József rajzolta kőre, Rohn és Grund nyomt. Pesten 1865-ben és megjelent 3. sz. munkája mellett.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926