Főmenü megnyitása

Alsómicsinye (szlovákul Dolná Mičiná) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában.

Alsómicsinye (Dolná Mičiná)
Dolná Mičiná from castel - panoramio.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Turisztikai régióSeverné Podpoľanie
Rang község
Polgármester Oto Hudec
Irányítószám 974 01 (pošta Banská Bystrica 1)
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség401 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség42,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
Terület9,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómicsinye (Szlovákia)
Alsómicsinye
Alsómicsinye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 41′, k. h. 19° 14′Koordináták: é. sz. 48° 41′, k. h. 19° 14′
Alsómicsinye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Besztercebányától 10 km-re délkeletre található.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a korai kőkorszakban lakott volt, ezt bizonyítják az ebből az időszakból erőkerült cseréptöredékek. A falu a 14. század második felében keletkezett, első említése 1402-ből való "Alsowfalu" néven. 1565-ben "Mychyna", 1572-ben "Also Mykefalwa" néven tűnik fel a forrásokban. Kezdetben a Micsinyei, később a Beniczky család birtoka volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 16. századi várkastélyát 1667-ben bővítették, majd a 18. században harmadik szintet és kápolnát építettek hozzá. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, romos állapotban van. A falunak 1828-ban 92 háza és 490 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Micsinye. Két tót falu Zólyom Várm. földes Ura Beniczky Uraság, lakosaik katolikusok, az Alsó Felsőnek filiája, földgyeik némelly helyett soványosak, hegyesek, legelőjök elég van, híres marha kereskedés folytatnak, fájok mind a’ két féle, piatzozások Zólyomban egy mértföldnyire."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó-Micsinye, tót falu, Zólyom vmegyében; Beszterczéhez délkeletre, 5 fertály órányira: 64 kath., 426 evang. lak."[3]

A 20. század elején Badinyi Lajos birtoka volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 362 lakosából 3 magyar és 339 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 351 lakosából 341 szlovák, 1 német, 9 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 317 evangélikus, 33 római katolikus és 1 izraelita vallású volt.

1900-ban 372 lakosából 365 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 361 lakosából 2 magyar, 15 egyéb és 344 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 339 lakosából 338 csehszlovák volt.

1930-ban 323 lakosából 318 csehszlovák volt.

1991-ben 326 lakosából 309 szlovák és 17 roma volt.

2001-ben 340 lakosából 337 szlovák és 2 cseh volt.[4]

2011-ben 367 lakosából 347 szlovák és 3 cseh volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Beniczky-várkastély (16. század második fele).
  • A falutól délre ásványvízforrás található.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés