Benkő András (zenetörténész)

(1923–2001) romániai magyar zenetörténész

Benkő András (Fejérd, 1923. január 21.Kolozsvár, 2001. április 3.[1]) romániai magyar zenetörténész.

Benkő András
Benkő András zenetörténész.jpg
Életrajzi adatok
Született 1923. január 21.
Fejérd
Elhunyt 2001. április 3. (78 évesen)
Kolozsvár
Gyermekei

Benkő Judit

Benkő József
Pályafutás
Díjak

Művelődési Érdemrend (III. osztály, 1968)
Bartók-plakett (1981)
Román Zeneszerző Szövetség díja (1987)
Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának emlékezüstérme (1996)
EMKE Nagy István-díj (1999)

A Magyar Köztársaság Érdemrendjének kiskeresztje (1999)
Tevékenység zenetörténész

Benkő András weboldala

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Nagyenyeden kezdte, a Bethlen Kollégiumban (orgonatanára Szabó Géza), majd Kolozsváron, Domokos Pál Péter tanítóképző intézetében végezte (1944).

Felsőfokú zenei tanulmányok: Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola (1946–1948), Magyar Művészeti Intézet (1948–1950) zenetanári, illetve orgona szakon, zenetanári diplomát a „G. Dima” Zenekonzervatóriumban szerzett (1951).

Pályáját tanársegédként kezdte a Magyar Művészeti Intézet zenetörténeti tanszékén (1949–1950), majd ettől az évtől a „G. Dima” Zeneakadémián tanársegéd, adjunktus, nyugdíjazásáig (1985) docens. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, illetve a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Vallástanár Fakultásán egyházzenei tárgyakat (egyházi ének, az egyházi ének tanításának módszertana, himnológia, egyházzene-történet) tanított (1990–1998).

1977 óta a zenetudományok doktora. Disszertációja: Bartók şi România (Bartók és Románia).

Zenetudományos munkássága főleg Erdély zenei múltjára, illetve a romániai magyar zene történetére összpontosított. Diákkora óta közölt zenepublicisztikát: hangverseny-beszámolói, kritikái, tájékoztató cikkei az Igazság, Utunk, A Hét, Művelődés hasábjain jelentek meg. Zenetörténeti dolgozatait a Korunk, NyIrK, Református Szemle, Magyar Egyházzene (Bp.) c. folyóiratban, valamint tanulmánykötetekben: Zenetudományi Írások, Zenetudományi Tanulmányok (Budapest), Lucrări de Muzicologie, Studii de muzicologie, Bartók Dolgozatok, Utunk Kodályhoz, Korunk Évkönyv stb. jelentek meg.

Ismeretlen adatokat tárt fel a XVI. századi Beszterce zenei életéről, kéziratos énekeskönyveket ismertetett (Almási Sámuel gyűjteménye 1823–71-ből, Csokonai-dalok kolozsvári kéziratos gyűjteményekben, kéziratos halotti énekeskönyvek), feldolgozta Apáczai Csere János, Bolyai János, Seprődi János zenetudományi hagyatékát s Bartók Béla leveleit Constantin Brăiloiuhoz; elsőként írt életrajzi tanulmányt Veress Gáborról, elkészítette Lakatos István zenetörténeti bibliográfiáját. Bartók Béla romániai hangversenyei (1970) c. könyvében a teljesség igényével méri fel a zongoraművész Bartók romániai hangversenyeinek sajtóvisszhangját. Később a zenei nyelv egyes kérdéseit kutatta (B-A-C-H motívum a kortárs zenében, a peon versláb előfordulása Beethovennél, hangkészletproblémák).

A rendszerváltás után elnöke volt a Romániai Magyar Zenetársaságnak (1989–1991) és egyik előadója a kolozsvári Bolyai Szabadegyetemnek (1991).

MűveiSzerkesztés

  • Kötetei: Bartók Béla romániai hangversenyei (1970) c. könyvében a teljesség igényével méri fel a zongoraművész Bartók romániai hangversenyeinek sajtóvisszhangját. A Bolyaiak zeneelmélete (1975). Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (1974, szerkesztés, társzerző: Lakatos István és Almási István). Zenei kislexikon (Kriterion, Bukarest, 1986) — mintegy 6.000 információval segíti a gyors tájékozódást. Az egyházi ének története (Kolozsvár, 1994): elsősorban vallástanár jelöltek és a kántorképző főiskola hallgatói számára az egyházi zene szempontjából kíséri figyelemmel és vázolja a református himnológia fejlődését. Zoltán Aladár (Mentor, Marosvásárhely, 1996) Mondjatok dicséretet (Kolozsvár, 2000). (A kötet első része az 1994-es kötet bővített változata). Márkos Albert (kézirat) Lakatos István (kézirat)
  • Főiskolai jegyzetek: Az egyetemes zene története (I–III. kötet) sokszorosítva, a IV. kötet kézirat.
  • Bartók Béla romániai hangversenyei. 1922–1936; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Összeállította Seprődi János, Lakatos István, Zoltán Aladár, Márkos Albert könyvészetét (ebből a könyvészeti anyagból mintegy négyezer címet tett közzé). Közölt Bethlen Gábor, Bartók Béla, Kodály Zoltán és George Breazul kiadatlan leveleiből. Kórusaink történetéből c. sorozatát a Kolozsvári Rádió közvetítette. Írott változatát a Művelődés közölte.
  • Az egyetemes zene története. 1. köt. Az ősközösségtől a reneszánszig; „G. Dima” Zeneművészeti Főiskola, Kolozsvár, 1973
  • A Bolyaiak zeneelmélete. Bolyai Farkas Zenészeti dolgozata. Bolyai János Muzsika-tana; Kriterion, Bukarest, 1975
  • Zenei kislexikon. 1.; szerk. Benkő András; Kriterion, Bukarest, 1985 (Kriterion kézikönyvek)
  • Az egyházi ének története. Himnológia; Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, Kolozsvár, 1994
  • Zoltán Aladár; Mentor, Marosvásárhely, 1996
  • Szerkesztette a Zenetudományi írások (1980, 1983, 1986) c. tanulmányköteteket.
  • Munkatársa volt a londoni Grove-lexikonnak, a Magyar Zenetudományi Intézet Magyarország zenetörténete c. sorozatának, zenei szócikkeket közölt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I-V. kötetében.
  • Kéziratos hagyaték: Balogh Edgár, Benkő András, Imreh István kiadatlan leveleiből; sajtó alá rend. Beke Sándor; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010

Írásainak jegyzéke a Zenetudományi Írások 1999 kötetében (szerk. László Ferenc) található, illetve a Romániai Magyar vonatkozású zenetudomány első évszázada című kötetében található – Bibliográfia (válogatta és szerkesztette Pávai István és Sófalvi Emese, Kolozsvár, 2019).

Társasági tagságSzerkesztés

  • Tagja volt a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetségének (UCMR), 1948-tól megszüntetéséig (1949) a „Bartók Béla” Dalosszövetség titkára, alapító tagja és első elnöke a Romániai Magyar Zenetársaságnak, tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Erdélyi Református Egyházkerület Zenei Bizottságának, a Református Zenészek munkaközösségének, a Magyar Református Egyház Himnológiai Bizottságának, valamint a kolozsvári Bolyai Társaságnak, a Romániai Magyar Dalosszövetségnek, illetve tiszteletbeli tagja a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetségnek.

Díjak, elismerésekSzerkesztés

  • Művelődési Érdemrend (III. osztály, 1968)
  • Bartók-plakett (1981)
  • Román Zeneszerző Szövetség díja (1987)
  • Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának emlékezüstérme (1996)
  • EMKE Nagy István-díj (1999)
  • A Magyar Köztársaság Érdemrendjének kiskeresztje (1999)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Benkő András munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában
  • benkoandras-zenetortenesz.com

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés