Seprődi János

Seprődi János (Kibéd, 1874. augusztus 15. – Kolozsvár, 1923. március 6.) erdélyi magyar zenetörténész, folklorista.

Seprődi János
Életrajzi adatok
Született	1874. augusztus 15. Kibéd
Elhunyt	1923. március 6. (48 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Gyermekei	Seprődi Anna
Tevékenység	zenetörténész, folklorista
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte (1894), magyar–latin szakos tanári diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte (1898). Mindvégig a kolozsvári Református Kollégiumban tanított (többek között éneket is).

1897 és 1911 között népzenét gyűjtött főleg szülőfalujában, illetőleg 1908 nyarán Kárpátalján. Magyar népzenegyűjtésének jelentős részét a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, valamint énekkari feldolgozásban (Eredeti székely dalok, férfikarra, Erdélyi Múzeum, 1914) adta közre. Zenetörténészként értékes kéziratokat ismertetett, kritikusként pedig mélyrehatóan elemezte a magyar zenei élet időszerű problémáit. Az elemi és középiskolai nevelés kérdése is foglalkoztatta. Zenekritikákkal, sőt a Napkeletben (1921–22) színházi kritikákkal is jelentkezett. Számos írásában a református egyházi zene, kiváltképp az énekeskönyv kérdéseit boncolgatta. Az ő munkája nyomán jelent meg, saját előszavával az Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára(Kolozsvár 1908)

A magyar zene sajátságainak megismeréséért és történeti kérdéseinek tisztázásáért végzett termékeny és sokoldalú munkássága révén a Bartók Béla és Kodály Zoltán nevével fémjelzett modern népzenetudomány úttörője volt. Kezdettől fogva legtöbb folklorisztikai vonatkozású írásában azt vallotta, hogy a legsürgősebb tennivaló a tudományos céllal és módszerrel folytatandó adatgyűjtés. Halaszthatatlannak tartotta a szomszéd- és a keleti rokon népek zenéjének vizsgálatát, a kölcsönhatások tanulmányozását. 1901 és 1913 között nyolc részletben közzétett Marosszék i dalgyűjteménye, melyben a megbízható adatközlésen túl számos helytálló elméleti-módszertani magyarázatot és kitűnő megfigyelést foglalt írásba, az 1940-es években és később megalkotott zenei falumonográfiák előhírnökének tekinthető. Fabó Bertalan A magyar népdal zenei fejlődése c., 1908-ban megjelent könyvéről írt, nagy feltűnést keltő bírálatában rámutatott az egész magyar zenetudomány akkori elmaradottságára és az elvégzendő kutatási feladatokra. Legidőtállóbb írásában a kibédi székely táncokat ismertette. Zenetörténeti munkái közül kiemelkedik a Kájoni-kódexről írt nagy jelentőségű tanulmánya, melyben Kájoni életéről és műveiről, elsősorban a kódex történetéről nyújtott részletes tájékoztatást, valamint kifogástalanul megfejtette a gyűjteményben levő dallamok hangjegyírását, az orgonatabulatúrás kottákat átírta a ma használatos ötvonalas rendszerbe.

Munkásságának egészét bemutató-értékelő kötet: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése (Bukarest, 1974) Almási István és Benkő András gondozásában, kettőjük és Lakatos István tanulmányával jelent meg.

Munkái (válogatás)

• Marosszéki dalgyűjtemény. I–VIII. (Ethnographia, 1901–13)
• A reformátusok próbaénekeskönyvének bírálata (Protestáns Szemle, 1904)
• Emlékirat a magyar zene ügyében (Budapest, 1906)
• Föladatok a magyar zene körül (Budapesti Szemle, 1906)
• A magyar népdal zenei fejlődése (Erdélyi Múzeum, 1908/5)
• A magyarországi református gymnásiumok énektanításának tervezete (Kolozsvár, 1908)
• Egyházi énekeskönyv az erdélyi református egyházkerület használatára (Kolozsvár, 1908)
• Marosszéki énekmondók (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1906)
• A Kájoni-kódex irodalom- s zenetörténeti adalékai (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909)
• A középiskolai énektanítás (Magyar Pae­dagogia, 1909)
• A népiskolai énektanítás főbb kérdései (Néptanítók Lapja, 1909)
• A székely táncokról (Erdélyi Múzeum, 1909/4)
• A magyar reformátusok énekeskönyve (Református Szemle, 1910)
• Liszt Ferenc első kolozsvári látogatása (Erdélyi Múzeum, 1911)
• A Batthyány-kódex jelentősége (in: EME Emlékkönyv, Kolozsvár, 1913)
• Magyar hatások a kisorosz zenében. (Ethno­graphia, 1915/1)
• Népköltési gyűjteményeink hiányai (Erdélyi Múzeum, 1915/4–6)
• Házasító dalok (Ethno­graphia, 1916)
• Farkas Ödön hangfejlesztő elmélete. I–IX. (Erdélyi Szemle, 1920)
• Virágének (in: Az Erdélyi Irodalmi Társaság Almanachja. Kolozsvár, 1922)
• Bartók Béla művészete (Pásztortűz 1924, ill. a cédulaanyaggal kiegészítve: Zenetudományi tanulmányok. Budapest, 1959)
• Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése; sajtó alá rend. Benkő András, Almási István, tan. tanulmány Almási István, Benkő András, Lakatos István; Kriterion, Bukarest, 1974

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Kovács Dezső: Seprődi János. Pásztortűz, 1923.
• Tavaszy Sándor: Seprődi János. Magyar Nép, 1923/12.
• Tárcza Bertalan: Emlékbeszéd Seprődi János felett. Magyar Dal, 1923/10.
• Kőműves Lajos: Seprődi János halálára. Keleti Újság, 1923/53.
• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Seprődi János. Zenei Lexikon II. Budapest, 1931
• Illyés Géza: Seprődi János. Református Szemle, 1933. 161–168; 1934. 5–13.
• Szabó T. Attila: Seprődi János és tudományos hagyatéka. Erdélyi Múzeum, 1943
• Szabó T. Attila: Seprődi János, az ember és a tudós hagyatéka. A Hét, 1974/27.
• Benedek István: Az első erdélyi népzenekutató. Világosság, 1947. december 25.
• Szegő Júlia: Haladó hagyományaink. Aki a népművészet ügyéért a múltban síkraszállt: Seprődi János. Igazság, 1954. augusztus 30.
• Weissmann János: Seprődi János. Grove’s Dictionary of Music and Musicians VII. London, 1954
• Demény János: Emlékezés Seprődi Jánosra, a magyar népzenekutatás úttörőjére. In: Sínek között. Budapest, 1957
• Demény János: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Tiszatáj, 1974/9.
• Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? Művelődés, 1958/3 (újraközölve: Kisajátított Művelődés. Antológia 1948–1967. Kolozsvár, 2001)
• Benkő András: Seprődi János, a zenepedagógus. Korunk, 1972/5
• Benkő András: Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Új Élet, 1974/8.
• Katona Szabó István: Seprődi János. Falvak Dolgozó Népe, 1971. január 27.
• Katona Szabó István: Seprődi János. Új Élet, 1976/1.
• Ráduly János: Seprődi János élő emléke. Vörös Zászló 1972. május 7.
• Angi István: Méltó köszöntés. Utunk, 1974/20.
• Csire József: Modern zeneírásunk úttörője. A Hét, 1974/19.
• Nagy Tibor: Száz éve született Seprődi János, zenei anyanyelvünk újjászületésének megalapozója. Magyar Nemzet, 1974. aug. 15.
• Sárosi Bálint: Seprődi János. Muzsika, 1974/10.
• Kacsó András: A székely tánckutatás Seprőditől napjainkig. Művelődés, 1974/11.
• Cseke Péter: Seprődi János szép emlékezete. Falvak Dolgozó Népe, 1974/27.
• Seprődi János. In: Brockhaus–Riemann: Zenei Lexikon. Szerk. Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal. III. kötet. Budapest, 1985. 350–351.
• Benkő András: Mit jelent nekünk Seprődi János munkássága? In: Kisajátított művelődés. Antológia. Kolozsvár, 2001
• Márta Szekeres – Farkas-Ferenc László: Seprődi János. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London, 2001
• Sárosi Bálint: Seprődi János (1874–1923). In: uő: Zenei anyanyelvünk. 2. kiadás. Budapest, 2003. 24–26.
• Almási István: A népzenekutató Seprődi János. In: uő: A népzene jegyében. Válogatott írások. Kolozsvár, 2009. 7–33.
• Seprődi János: Eredeti székely dalok (MEK)

Kapcsolódó szócikkek

• Zeneírás Erdélyben