Seprődi Anna (Kolozsvár, 1902. január 25.Budapest, 1988. január 25.) erdélyi magyar ifjúsági színműíró. Seprődi János lánya, Kiss Árpád felesége, Seprődi Kiss Attila édesanyja.

Seprődi Anna
Élete
Született 1902. január 25.
Kolozsvár
Elhunyt 1988. január 25. (86 évesen)
Budapest
Szülei Seprődi János
Házastársa Kiss Árpád
Gyermekei Seprődi Kiss Attila
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági színmű

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, ugyanitt szerzett előbb magyar–történelem szakos, majd zenetanári oklevelet. Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, majd Sepsiszentgyörgyön volt tanár.

Az ifjúságnak írt színdarabjai, mesejátékai, népmese-feldolgozásai két kötetben jelentek meg az Ifjú Erdély kiadásában: A síró-nevető királykisasszony (Sepsiszentgyörgy, 1946) és Andris meseországban (Sepsiszentgyörgy, 1946) címmel. Viszik a menyasszonyt c., Seprődi János eredeti gyűjtése alapján készült Székely lakodalmas c. játékát a sepsiszentgyörgyi Dózsa György Textilgyár műkedvelőinek felkérésére írta és 1957-ben ez a színjátszó csoport, majd Viszik a menyasszonyt címmel a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes mutatta be, Hajdu Zoltán rendezésében, Hubesz Valter zenéjével, Haáz Sándor és Éghy Ghyssa koreográfiai közreműködésével. Varázsgyűrű c. mesejátékát a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vitte színre 1970-ben.

Más népi ihletésű művei: Kitrákotty meseElfutott a kemence (Sepsiszentgyörgy é. n.); Egyszer egy királyfi (Napsugár, 1966/2); Görög Ilona (Művelődés, 1969/1); A táncoló királykisasszonyok (Napsugár, 1971/ 10); Zivatar (in: Kisszínpadi művek. Sepsiszentgyörgy, 1980). Publicisztikát közölt a Művelődésben, és három éven át írta a Pionír Nyelves Kati c. rovatát.

Hagyatékában megmaradt Asszonysorsok c. emlékirata.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés