Benke László (szakács)

magyar mesterszakács

Benke László, gyakran csak Laci bácsi (Lajosmizse, 1948. augusztus 21.2019. június 7. vagy előtte) négyszeres szakácsolimpiai bajnok[2] magyar mesterszakács és mestercukrász.

Benke László
Született1948. augusztus 21.
Lajosmizse
Elhunyt2019. június 7. (k. n.)[1] (70 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiKereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (–1980)

SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Szülei Benke László és Végh Rozália voltak. Végh Rozália (1919–2003) követte édesapja foglalkozását, így Lajosmizsén azon kevés nők egyike volt, akik hentes-és mészáros szakmát tanultak.[3]

1955-től pikolóként dolgozott, később fagylaltos volt. 1962-től a budapesti Vendéglátóipari Technikumban tanult szakácsnak, itt érettségizett. 1966-ban a Szabadság Szállóban hidegkonyhafőnök, ezután a Tihanyi Motel, majd a Gundel Étterem séfhelyetteseként munkálkodott. 1971–1972 között a Silvanus Szálló főszakácsa volt. 1972–1974 között Párizsban a Magyar Ház konyhafőnökeként dolgozott. Hazatérése után, 1974–1992 között a Ecseri úti Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára volt, ahol "Kiváló pedagógus" kormánykitüntetéssel ismerték el. 1978–1980 között a Vendéglátóipari Főiskola hallgatója volt. 1979-ben mesterszakács, 1980-ban mestercukrász lett. 1981-ben Hollandiában dolgozott. 1988-ban a frankfurti szakácsolimpián a regionális csapat vezetőjeként megnyerte a nemzetek nagydíját.[4] 1992-ben a Mátyás Király Éttermet üzemeltette, melyet a "Legjobb Étterem" címmel tüntettek ki. 1994-től a nagyszakácsi királyi szakácsok főkamarása volt. 1994–1999 között a Rubin Szálló főszakácsa volt. 1998–1999 között az ATV séfjeként több mint 400 adásban szerepelt. 2000-ben szakácskönyvet adott ki, ezenkívül több szakácskönyv szerzője is.

Ambivalens tv-szakács szerkesztés

Benke László a Kádár-korszakban szocializálódott, régi vágású szakács volt, amit szakmai tudása is tükrözött. Főzőműsorának szerkesztői és producerei szponzor keretében sokszor olyan alapanyagokkal (a kengurutól a struccon át a tenger gyümölcseiig) kényszerítették dolgozni, amikhez nem értett.[5] A műsor célja volt továbbá, hogy a háziasszonyoknak gyorsan és könnyen elkészíthető ételeket mutassanak, amit számos — részben reklámcélból elhelyezett — félkész termék (pl. ketchup, gépsonka, ételízesítő és egyéb ipari termékek) felhasználásával gondoltak elősegíteni. E tényezők kombinációjából azután sok melléfogás és furcsaság került képernyőre.[6][7][8]

Magánélete szerkesztés

1970-ben házasságot kötött Dani Katalinnal. Egy fiuk született: Gyula (1975).

Művei szerkesztés

  • Laci bácsi sikerkonyhája (1999)
  • Laci bácsi konyhája négy évszakban (1999)
  • Szent György, Pünkösd és Szent István hava (2001)
  • Szent Jakab, Kisasszony és Szent Mihály hava (2001)
  • Mindszent, Szent András és karácsony hava (2001)
  • Boldogasszony, Böjtelő és Böjtmás hava (2002)
  • A Magyarok Asztala (Gribek Lajossal, 2005)
  • Laci bácsi hagyományos és mai sertésreceptjei; Mitfozzunkma.hu, Bp., 2009 (Mit főzzünk ma?)

Díjai szerkesztés

  • a Magyar Gasztronómiai Szövetség Venesz József életműdíja (1996)
  • a "Chaîne des Rôtisseurs" lovagja (1998)
  • Lajosmizse díszpolgára (2003)
  • köztársasági aranygyűrű (2003)

Jegyzetek szerkesztés

  1. atv.hu
  2. Sváby András: Lacikonyha. 168 Óra, X. évf. 40. sz. (1998. október 6.) 34. o.
  3. Kürti László: Fényképes történelem. Lajosmizse a 20. században. Lajosmizse, 2010, 78. old. 
  4. Keol.hu
  5. A kipukkadt mítosz (magyar nyelven). Bűvös Szakács, 2007. május 13. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  6. Benke Laci bácsi 8 legdurvább partizánakciója (magyar nyelven). nlc, 2017. január 23. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  7. Fruzsina, Előd: Megrázó összeállítás készült Laci bácsi gasztrobűneiből (magyar nyelven). index.hu, 2020. július 8. (Hozzáférés: 2020. július 8.)
  8. Márk, Herczeg: Laci bácsi a hős, aki egymaga asztal alá főzte a komplett magyar gasztroforradalmat. 444, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2020. július 8.)

Források szerkesztés