Berillium-karbid
A berillium-karbid berilliumból és szénből álló kémiai vegyület, képlete Be2C. A gyémánthoz hasonlóan nagyon kemény anyag.[1]
| berillium-karbid | |
| |
| __ Be2+ __ C4− | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 506-66-1 |
| PubChem | 68173 |
| ChemSpider | 61480 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Be2C |
| Moláris tömeg | 30,03 g·mol−1 |
| Megjelenés | sárga kristályok |
| Sűrűség | 1,90 g·cm−3 (20 °C) |
| Olvadáspont | >2100 °C (bomlik) |
| Oldhatóság (vízben) | lassan reagál a vízzel |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes |
| NFPA 704 |  3
4
2
|
| R mondatok | R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53 |
| S mondatok | S53 S45 S61 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | berillium-oxid |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
Előállítása szerkesztés
Berillium és szén magas hőmérsékletű reakciójával lehet előállítani. 900 °C-on exoterm reakció következik be, mely a reakcióelegyet 1400 °C-ra hevíti:[2]
Előállítható berillium-oxid magas hőmérsékleten végzett szenes redukciójával is:[3]
Magasabb hőmérsékleten a reakció során szén-monoxid is keletkezik:[4]
Tulajdonságai szerkesztés
A berillium-karbid sárgásvörös színű köbös kristályokat alkotó anyag.[5] Vízzel lassan reagál, a reakcióban berillium-hidroxid és metán keletkezik:[3]
Mivel a keletkező berillium-hidroxid amfoter anyag, alkálifém-hidroxidok jelenléte a reakciót felgyorsítja, miközben vízben oldódó alkáli-berillát keletkezik:[6]
A bruttó, vízzel katalizált reakció:
A bomlás ásványi savak jelenlétében is gyors:
Fluorral, klórral vagy brómmal hevítés hatására reagál, melynek során a megfelelő berillium-halogenid és szén keletkezik:[3]
Források szerkesztés
- ↑ Beryllium Carbide Info Archiválva 2011. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben American Elements Hozzáférés ideje: June 11, 2009.
- ↑ Kenneth A. Walsh: "Beryllium chemistry and Processing", ASM International (2009). p. 117 (Google Könyvek előnézet)
- ↑ a b c C. L. Parsons: "The Chemistry and Literature of Beryllium", Chemical Publishing (1909), p. 26. Volltext
- ↑ K. Motzfeld: "Equilibrium of the Reaction between Beryllium Oxide and Carbon to Give Beryllium Carbide" in Acta Chemica Scandinavica 1964, 18, p. 495-503. doi:10.3891/acta.chem.scand.18-0495
- ↑ Eintrag bei chemicals.etacude.com
- ↑ Vorlesungsskriptum: "Chemie der Metalle", Universität Freiburg. [2013. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 28.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Berylliumcarbid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium carbide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.