Főmenü megnyitása

A berillium-hidroxid egy kémiai vegyület, képlete Be(OH)2.

Berillium-hidroxid
Beta-Be(OH)2.png
__ Be2+     __ O2−     __ H+
BeOH.png
IUPAC-név berillium-hidroxid
Más nevek berillium-dihidroxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13327-32-7
PubChem 25879
ChemSpider 24727701
SMILES
O[Be]O
InChI
InChI=1S/Be.2H2O/h;2*1H2/q+2;;/p-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Be(OH)2
Moláris tömeg 43,03 g·mol−1
Megjelenés színtelen gél, fehér kristályok[1]
Sűrűség 1,924 g·cm−3[2]
Oldhatóság (vízben) mérsékelten oldódik
Kristályszerkezet
Molekulaforma linerális
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−902,5 kJ/mol[3]
Standard moláris
entrópia
So298
47 J·mol−1·K−1[4]
Veszélyek
EU osztályozás nagyon mérgező, veszélyes a környezetre, karcinogén
Főbb veszélyek nagyon mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes,[5]
R mondatok R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53
LD50 4 mg kg−1 (intravénásan, patkány)
Rokon vegyületek
Azonos kation Berillium-fluorid
Berillium-klorid
Berillium-bromid
Azonos anion Magnézium-hidroxid
kalcium-hidroxid
Stroncium-hidroxid
Bárium-hidroxid
Rádium-hidroxid
Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

ElőállításaSzerkesztés

Oldatból kicsapással lehet előállítani ammónia vagy fém-hidroxid hozzáadásával:

 

De elő lehet állítani telített nátrium-tetrahidroxidberilát oldat hűtésével is.[6]

Az iparban a berill és bertrandit ércekből nyerik ki, a berillium kinyerés melléktermékeként.[7]

TulajdonságaiSzerkesztés

Színtelen gél, gyakorlatilag oldhatatlan vízben, 400 °C fölé hevítve berillium-oxidra bomlik:

Be(OH)2 → BeO + H2O

α- és β-berillium kristályszerkezete létezik. Oldódik savakban [Be(H2O)4]2+ iont képezve, és oldódik lúgokban [Be(OH)4] iont képezve. A berillium-hidroxid az egyetlen amfoter alkálifém-hidroxid.[8][9][10]

Rombos kristályszerkezete van. A berillium ionokat négy hidroxid ion veszi körül kissé torz tetraédert képezve. A hidroxid ionok között hidrogénkötések vannak.[11]

Ha lúgot adunk berillium sóoldatokhoz, akkor α-kristályszerkezetű berillium-hidroxid (gél) képződik. Ha ezt állni hagyják, akkor β-kristályszerkezetű csapadékot képez,[12] aminek olyan a kristályszerkezete, mint a cink-hidroxidnak Zn(OH)2.

Kénsavval reagálva berillium-szulfát keletkezik belőle:

Be(OH)2 + H2SO4 → BeSO4 + 2H2O

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sablon:RömppOnline
  2. Sablon:BibISBN
  3. Sablon:CRC Handbook
  4. Zumdahl, Steven S.. Chemical Principles 6th Ed.. Houghton Mifflin Company (2009). ISBN 0-618-94690-X 
  5. A 13327-32-7 CAS-számhoz tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (németül).
  6. Georg Brauer: Handbuch der präparativen anorganischen Chemie,. Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart 1960, S. 790.
  7. Jessica Elzea Kogel, Nikhil C. Trivedi, James M. Barker and Stanley T. Krukowski, 2006, Industrial Minerals & Rocks: Commodities, Markets, and Uses, 7th edition, SME, ISBN 0-87335-233-5
  8. Sablon:Holleman-Wiberg
  9. Egon Wiberg, Arnold Frederick Holleman: Inorganic Chemistry, Elsevier, 2001, ISBN 0-12352651-5.
  10. Charles E. Mortimer – Ulrich Müller – Johannes Beck: Chemie: Das Basiswissen der Chemie. (hely nélkül): Georg Thieme. 2014. 473. o. ISBN 313171331-3  
  11. R. Stahl, C. Jung, H. D. Lutz, W. Kockelmann H. Jacobs: Kristallstrukturen und Wasserstoffbrückenbindungen bei β-Be(OH)2 und ε-Zn(OH)2. In: Zeitschrift für Anorganische und Allgemeine Chemie. 624, 1998, S. 1130.
  12. Mary Eagleson, 1994, Concise encyclopedia chemistry, Walter de Gruyter, ISBN 3-11-011451-8

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Berylliumhydroxid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium hydroxide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.