Főmenü megnyitása

Berkó Sándor (Losonc, 1918. február 13. - Szovjetunió, 1942 második fele) költő, műfordító.

ÉleteSzerkesztés

Édesanyja varrónő volt. Gimnáziumi önképzőképzőkörben kezdett verseket írni. Tizenkét éves korára már négy nyelven (a magyaron kívül: csehül, németül, franciául) beszélt. Fordított cseh költőktől (Vitĭzlav Nezval, František Halas, Jiri Wolker). Az Indulás nevű rövid életű folyóiratnál ismerkedett meg Sándor Lászlóval, akivel élete végéig barátok maradtak. Résztvevője volt a Tűz folyóirat szemináriumainak. Az ő biztatására küldte el verseit Gaál Gábor lapjának, a Korunknak. 1936 több szempontból is fordulópont volt az életében, ekkor kezdett publikálni a Prágai Magyar Hírlapban és a Pozsonyban megjelenő Magyar Újságban, és ekkor köteleződött el végleg a szocializmussal. 1938 elején a Magyar Napban kezdett írni, az első bécsi döntés után pedig az egyik legtermékenyebb szerző, miután több idősebb pályatársa úgy döntött, a kapcsolattartást a szocialistákkal szünetelteti. Ekkor keletkezett legfontosabb tanulmánya, amiben elsőként mutatott rá Komját Aladár életművének nagyságára.

Már ekkor tervezte első verseskötetét Ez nem legenda címmel megjelentetni, de Csehszlovákia felosztása és a zsidóüldözések miatt ez meghiúsult. Budapestre menekült, itt a Népszava külső munkatársaként dolgozott. Ezen kívül megjelent még a Korunkban, a Zsidó naptárban, a Független Újságban. Végül 1940 őszén saját költségén nyomtatja ki Losoncon első és egyetlen kis versgyűjteményét Az ördög köpenyében címmel.[1] Szeptemberben munkaszolgálatra hívták be a keleti határra. Halálának körülményei ma is tisztázatlanok. 1941-ből még maradt fent tábori képeslapja.[2]

MűveiSzerkesztés

  • Az ördög köpenyében; Losonc, 1940 (versek)
  • Nem vagy magadban; Budapest, 1964 (válogatott versek)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001. 248 o.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.