Bogoszló

község Szlovákiában

Bogoszló (1899-ig Boguszlavicz, szlovákul Trenčianske Bohuslavice) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban.

Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
PolgármesterBibiana Naďová
Irányítószám913 07 (pošta Bošáca)
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség968 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület6,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 09″, k. h. 17° 51′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 09″, k. h. 17° 51′ 29″
Bogoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogoszló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Vágújhelytől 4 km-re északkeletre a Vág jobb partján.

Története szerkesztés

A község területén már az újkőkorban éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének bosáci típusú leleteit találták itt meg. A bronzkorban a hallstatti kultúra bronzeszközei kerültek elő. A 9. századból származó sírokat is találtak a községben. 1208-ban "villa Buczlai" néven az esztergomi káptalan oklevelében említik először. 1436-ban "Boguslawicz", 1450-ben "Bohwzlawycz", 1481-ben "Bohwzlawicze" alakban szerepel. A Bohuslaviczky és Maloveczky családok birtoka volt, majd a 18. századtól az Erdődyeké. 1598-ban 20 háza volt. 1720-ban 15 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 29 házában 44 családban 207 lakos élt itt. 1828-ban 39 háza és 300 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BOHUSZLAVITZ. Tót falu Trencsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával, és a’ mellette lévő halmon gyönyörűségesen intéztetett szép kertel díszesíttetik. Lakosai katolikusok, fekszik Vág vizén belöl Bosatzához közel, mellynek filiája. Nevezete Isteni tiszteletet tészen totúl, határbéli földgyének termékeny voltához, ’s szomszédságbéli jó piatzozásához képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bohuzlavicz, tót falu, Trencsén vmgyében, Beczkóval áltellenben a Vágh jobb partján, egy szép vidéken. Ékesiti kastélya, s egy kies dombon elterült kertje. Számlál 334 k. lak. Földje termékeny; rétje, legelője jó, erdeje is van. Ut. post. Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasági napszámosok voltak. 1928 körül kőbánya, később téglagyár nyílt a településen.

Népessége szerkesztés

1880-ban 365 lakosából 324 szlovák, 22 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 378 lakosából 349 szlovák, 18 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 413 lakosából 399 szlovák, 8 magyar, 6 német és 10 egyéb anyanyelvű volt.[forrás?]

1910-ben 465 lakosából 402 szlovák, 37 magyar, 21 német és 5 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 434 római katolikus, 20 izraelita és 11 evangélikus vallású volt.

1921-ben 454 lakosából 451 csehszlovák és 3 állampolgárság nélküli volt. Ebből 431 római katolikus, 12 evangélikus, 10 izraelita és 1 egyéb vallású volt.

1930-ban 492 lakosából 490 csehszlovák, 1 magyar és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 463 római katolikus, 26 evangélikus, 1 görög katolikus és 2 egyéb vallású volt.

2001-ben 932 lakosából 911 szlovák volt.

2011-ben 899 lakosából 854 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 968 lakosából 926 szlovák, 1 (+1) magyar, 13 (+1) egyéb és 28 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei szerkesztés

  • Kápolnája az európai rokokó művészet egyik legjelentősebb alkotása, freskóit Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész festette. A kápolna az Erdődyek 1763-ban épített hajdani kastélyának maradványa. Mennyezetképeit Jozef Hanula restaurálta.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Ján Petrikovich 1903: Bronzový nález v Bohuslaviciach. Sborník Museálnej slovenskej spoločnosti X.
  • Alena Šefčáková 2024: Gravettian female figurine – anthropogenically modified eolith from Trenčianske Bohuslavice in Slovakia. In: Solving Stone Age puzzles: From artefacts and sites towards archaeological interpretations. The Dolní Věstonice Studies 26

További információk szerkesztés