Bogoszló (1899-ig Boguszlavicz, szlovákul Trenčianske Bohuslavice) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban.

Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice)
Trenčianske Bohuslavice kaplnka 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rang község
Polgármester Bibiana Naďová
Irányítószám 913 07 (pošta Bošáca)
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség934 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület6,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogoszló (Szlovákia)
Bogoszló
Bogoszló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′, k. h. 17° 52′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 17° 52′
Bogoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogoszló témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Vágújhelytől 4 km-re északkeletre a Vág jobb partján.

TörténeteSzerkesztés

A község területén már az újkőkorban éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének bosáci típusú leleteit találták itt meg. A bronzkorban a hallstatti kultúra bronzeszközei kerültek elő. A 9. századból származó sírokat is találtak a községben. 1208-ban "villa Buczlai" néven az esztergomi káptalan oklevelében említik először. 1436-ban "Boguslawicz", 1450-ben "Bohwzlawycz", 1481-ben "Bohwzlawicze" alakban szerepel. A Bohuslaviczky és Maloveczky családok birtoka volt, majd a 18. századtól az Erdődyeké. 1598-ban 20 háza volt. 1720-ban 15 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 29 házában 44 családban 207 lakos élt itt. 1828-ban 39 háza és 300 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "BOHUSZLAVITZ. Tót falu Trencsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával, és a’ mellette lévő halmon gyönyörűségesen intéztetett szép kertel díszesíttetik. Lakosai katolikusok, fekszik Vág vizén belöl Bosatzához közel, mellynek filiája. Nevezete Isteni tiszteletet tészen totúl, határbéli földgyének termékeny voltához, ’s szomszédságbéli jó piatzozásához képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bohuzlavicz, tót falu, Trencsén vmgyében, Beczkóval áltellenben a Vágh jobb partján, egy szép vidéken. Ékesiti kastélya, s egy kies dombon elterült kertje. Számlál 334 k. lak. Földje termékeny; rétje, legelője jó, erdeje is van. Ut. post. Trencsén. " [3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasági napszámosok voltak. 1928 körül kőbánya, később téglagyár nyílt a településen.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 465, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 932 lakosából 911 szlovák volt.

2011-ben 899 lakosából 854 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Kápolnája az európai rokokó művészet egyik legjelentősebb alkotása, freskóit Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész festette. A kápolna az Erdődyek 1763-ban épített hajdani kastélyának maradványa.

ForrásokSzerkesztés

  • Ján Petrikovich 1903: Bronzový nález v Bohuslaviciach. Sborník Museálnej slovenskej spoločnosti X.

További információkSzerkesztés