Boklya
Boklya (Bochia), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Boklya (Bochia) | |
![]() | |
Boklya görögkeleti temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Bél |
Rang | falu |
Községközpont | Bél |
Irányítószám | 317042 |
SIRUTA-kód | 9967 |
Népesség | |
Népesség | 56 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 158 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f3/Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg26-27.jpg/260px-Arad_Josephinische_Landesaufnahme_pg26-27.jpg)
Fekvése
szerkesztésA Béli-hegység alatt, a Mézes patak mellett, Béltől északkeletre fekvő település.
Története
szerkesztésBoklya nevét 1552-ben említette először oklevél Bokonya néven. 1808-ban Bokiá, 1828-ban Bokkia, 1913-ban Boklya néven írták.
Bokkia földesura a latin szertartású nagyváradi püspökség volt, amely itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bokkia, a hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 400 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... Lakosai üveggel, taplóval kereskednek, épületeket csinálnak, s kevés juhokat is tenyésztenek.”
1910-ben 365 lakosából 349 román, 8 magyar volt. Ebből 355 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Görög keleti temploma 1802-ben épült
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.