Boldog Assisi Egyed
Boldog Assisi Egyed (latinul: Aegidius), (Assisi, 1190 körül – Monteripidói remeteség, Perugia mellett, 1262. április 22.) boldoggá avatott ferences rendi szerzetes, Assisi Szent Ferenc egyik első követője.
Boldog Assisi Egyed | |
A Szent Antal-apátság körmeneti táblaképén | |
ferences szerzetes | |
Születése | |
1190 körül Assisi | |
Halála | |
1262. április 22. (kb. 70 évesen) Monteripidói remeteség, Perugia mellett | |
Tisztelete | |
Egyháza | Római katolikus egyház |
Tisztelik | Római katolikus egyház |
Boldoggá avatása | 1777 Boldoggá avatta: VI. Piusz pápa |
Ünnepnapja | április 23. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Assisi Egyed témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztés1190 körül született, feltehetőleg Assisiben, s fiatalkorát is itt töltötte. Családjáról és származásáról nem maradtak fenn adatok, de a hagyomány szerint eredetileg favágó volt. Amikor eljutott hozzá Assisi Szent Ferenc híre, ő is felkerekedett, hogy szerzetesként éljen. „Hozzátok akarok tartozni, Isten iránti szeretetből.” - maradt fenn csatlakozási kérése. Assisi Szent Ferenc meglátta benne tisztaságát, s így mutatta be többi társának: „Egy jó testvért küldött hozzánk az Úr.” Ennek időpontját 1209-re teszik a legendák. Miután a ferences rend ekkor még kialakulóban volt, a szabályok nem voltak olyan szinten rögzítve, mint néhány évvel később, így sokkal több volt a vándorszerzetes, mint a kolostorban élő. Egyed is első éveiben vándoréletet élt. Ez idő alatt meglátogatta a híres kegyhelyeket, Rómát, Compostelát, sőt eljutott – valószínűleg elsőnek Ferenc testvérei közül – a Szentföldre is. Útközben, hogy életkörülményeit biztosítsa, mezei munkákat vállalt, vizet hordott. Szolgálataiért csak a mindennapi kenyeret fogadta el. Amikor Assisi Szent Ferenc első társai, Berárd és társai 1219-ben Marokkóba indultak, Egyed Tuniszba indult, szívében a vértanúság vágyával.
Vándorútjai alatt sokat prédikált, buzdította az embereket, hogy féljék és szeressék Istent, s tartsanak bűnbánatot. Szerzetességének hatodik évében, valószínűsíthetően 1215 körül Ferenc a fabrianói remeteségbe küldte, ahol négy évet töltött. Szent Ferenc halála évében, 1226-ban látomásban megjelent neki Jézus Krisztus, de Egyed ezt titokban tartotta, Mindenesetre ettől kezdve nem annyira aktív, mint inkább szemlélődő életet élt. Körülbelül 1234-től haláláig a Perugia melletti monteripidói remeteségben élt. Rendtársai feljegyezték Egyed mondásait, ezeket Arany szavak címen gyűjtöttek egybe. A monteripidói remeteségben halt meg, 1262. április 22-én. Tisztelete a rendben halála után általánossá lett, de csak VI. Piusz pápa avatta hivatalosan boldoggá, 1777-ben.
Boldog Egyed mondásaiból
szerkesztés„Nagy dolog, ha az ember a szerzetben helyesen tud élni, s abban haláláig híven és buzgón meg tud maradni.”
„Azt hiszem, hogy a Kisebb Atyafiak szeretetét Isten az emberi nemzedék nem csekély hasznára engedélyezte. Jaj azonban nekünk, ha nem leszünk olyanok, mint amilyennek lennünk kellene.”
Művei magyarul
szerkesztés- Fráter Egyed testvér élete és mondásai IN: Assisi Szent Ferenc Virágos kertje – Fioretti (ford. Kaposy József), Athenaeum, é.n., (1940 k.), 446 p (függelékben)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Egidio d'Assisi című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Vanyó László: Ókeresztény írók II. Bp., 1980
- Testvéreink, a szentek: Válogatás Peter Manns Reformer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László. Kismarton: Prugg. 1977.
- Ijjas Antal: Szentek élete. 1–2. kötet. Budapest: Ecclesia. 1968.
- Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára. 1–4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Budapest: Szent István Társulat. 1932. (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztve: Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7