Főmenü megnyitása

Balanyi György (Kecskemét, 1886. február 10.Budapest, 1963. május 4.) magyar történész, egyháztörténész, piarista szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Balanyi György
Életrajzi adatok
Született1886. február 10.
Kecskemét
Elhunyt1963. május 4. (77 évesen)
Budapest
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Emlékkönyv Szent Imre herceg 900 éves jubileumára.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1903-ban lépett be a piarista rendbe, pappá szentelésére 1910-ben került sor. Egyidejűleg tanulmányokat folytatott a Budapesti Tudományegyetemen, ahol 1910-ben történelem–földrajz szakos tanári, illetve bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1910-től 1916-ig a szegedi főgimnáziumban tanított, 1916-tól 1943-ig pedig a budapesti Piarista Gimnázium tanára, 1935 és 1941 között igazgatója volt.

Ezzel párhuzamosan felsőoktatási intézményekben is tanított. 1924-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett az újkori történelem tárgyköréből. 1936-ban a legújabb kori egyetemes történelem címzetes nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki, 1941–1942-ben pedig megbízott előadóként középkori egyetemes történeti stúdiumokat is tartott.

1943-ban elhagyta Budapestet, és 1948-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyetemes történeti tanszékének nyilvános rendes tanára volt. 1948-ban visszatért Budapestre, és 1950-ig nyilvános rendes tanári címmel folytatta az oktatómunkát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ugyanakkor a magyarországi piarista rendtartomány főnöke is volt. 1950 után a Kalazantinumban oktatott.

MunkásságaSzerkesztés

Elsősorban középkori és legújabb kori egyetemes történelmi kutatásokkal foglalkozott, átfogóan vizsgálta az első világháború világpolitikai előzményeit. Behatóan tanulmányozta Assisi Szent Ferenc életét és munkásságát, illetve a ferences és piarista rend magyarországi múltját. Mintegy 60 önálló műve és körülbelül 200 tanulmánya jelent meg. Munkatársa volt a budapesti Századoknak és Vigiliának, s az Erdélyi Iskolának. Kolozsváron megjelent önálló munkája: Assisi Szent Ferenc, a demokrácia hőse (1946), ugyanitt litografált jegyzetei is megjelentek: Reformáció és ellenreformáció (1946), A középkori állam és társadalmi rend kialakulása (1947).

Társasági tagságai és elismeréseiSzerkesztés

A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban levelező tagjává választotta. Az Akadémia szervezeti átalakításakor, 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, és levelező tagságát csak halála után, 1989-ben állították vissza. 1919-től rendes tagja volt a Szent István Akadémiának, 1939 és 1948 között pedig másodelnöki teendőket látott el a Katolikus Középiskolai Tanáregyesületben.

MűveiSzerkesztés

Az alábbi lista Balanyi műveit tartalmazza a Magyar katolikus lexikon adatai alapján:[1]

  • Sixtus pápa és a Pazzi-összeesküvés. Doktori értekezés Budapest, 1910.
  • Újabb ped. törekvések a történetírás terén. Szeged, 1912. (Különnyomat a városi főgimnáziumi értesítőből)
  • A világháború genezise. Szeged, 1915. (Különnyomat a városi főgimnáziumi értesítőből)
  • Az állampolgári nevelés. Szeged, 1916. (Különnyomat a városi főgimnáziumi értesítőből)
  • Imperializmus és világháború. Budapest, 1918. (Különnyomat a Katolikus Szemléből)
  • Világpolgárság Budapest, 1918.
  • Világpolitika : a világtörténet legújabb fejezete : 1871-1914. Budapest, 1918.
  • Szent Ferenc menyegzője a Szegénység úrnőjével. Ford. és bev. Budapest, 1919.
  • A Balkán probléma fejlődése a párizsi kongresszustól a világháború kitöréséig 1856–1914. Budapest, 1920.
  • Dante Monarchiája. Ford. bev. és jegyz. ell. Budapest, 1921.
  • A szerzetesség története Budapest, 1923. (Szent István könyvek 5-6.)
  • Calasanzi Szent József élete, [2]. Budapest, 1924. (Szentek országa 2.)
  • Világtörténet 1. köt. (Az egyetemi közgazdasági kar jegyzete). Budapest, 1924.
  • Assisi Szent Ferenc élete. Budapest, 1925. (Szent István könyvek 31.; Szentek országa 11.)
  • A tökéletesség tükre. Latinból ford., bev. és jegyz. Budapest, 1926.
  • Assisi Szent Ferenc. Budapest, 1927.
  • A legújabb kor történetének áttekintése. Budapest, 1927.
  • A római kérdés szerepe a hármasszövetség megkötésében. Budapest, 1928. (Különnyomat a Történeti Szemléből)
  • A római kérdés. Budapest, 1929. (Szent István könyvek 77.)
  • Anima Franciscana. Összegyűjtött tanulmányok. Budapest, 1930.
  • Emlékkönyv Szent Imre herceg 900 éves jubileumára. Szerk. Schütz Antallal. Budapest, 1930.
  • A magyar nemzet története. Budapest, 1930.
  • Montecorvinói János. Budapest, 1930. (Különnyomat a Történeti Szemléből)
  • Magyarországi Szent Erzsébet (1231–1931). Budapest, 1932.
  • Szentek élete. Schütz Antallal. Budapest, 1932.
  • Történeti összefoglalások. Érettségi segédkönyv Jászai Rezsővel. Budapest, 1932.
  • A művelődés eszménye egy-egy 16. századbeli utópiában. Budapest, 1933.
  • Pázmány Péter népszövetség tervezete. Budapest, 1933. (Különnyomat a Katolikus Szemléből)
  • Szerzetesrendek. Budapest, 1933. (Kincsestár 72.)
  • Szent Erzsébet és Szent Ferenc. Budapest, 1937.
  • A Szentszék és a magyarság szerepe Buda visszafoglalásában. Budapest, 1937.
  • Pirotti Szent Pompilius Mária élete. Budapest, 1938.
  • Szent István. Budapest, 1938.
  • Csehországi Boldog Ágnes. 1205–1282. Budapest, 1939.
  • A lengyel-német ellentét történeti gyökerei. Budapest, 1939. (Különnyomat a Katolikus Szemléből)
  • Az élő Kőszál. A csalatkozhatatlan pápaság. Tubel Gyulával. Budapest, 1940. (Actio Catholica 81., szlovákul Ziva Skála. Budapest, 1941)
  • A ferences mozgalom begyökeresedése magyar földön. Budapest, 1940.
  • Kalazanci Szent József élete. Budapest, 1941. (Piarista könyvek 1.)
  • Boldog Kinga. Budapest, 1941. (Magyar katolikus írók könyvei. Hősök és szentek)
  • Magyar piaristák a 19. és 20. században. Szerk. Budapest, 1942.
  • Kísérletek a magyar piaristák megtelepítésére Horvátországban. Budapest, 1943.
  • A magyar piarista rendtartomány története. Szerk. Írta többekkel. Budapest, 1943.
  • A magyar piaristák ünnepe. Budapest, 1943.
  • Emlékkönyv a magyar piarista rendtartomány 300 éves jubileumára. Szerk. Lantos Zoltánnal. Budapest, 1943.
  • A vallási egység egy lelkes ferences munkása a 17. században. Budapest, 1944. (Az Egység Útja uniós füzetsorozat 1.)
  • Assisi Szent Ferenc, a demokrácia hőse. Kolozsvár, 1946.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.   [1]

További információkSzerkesztés

Felhasznált forrásokSzerkesztés