Bolyár
Bolyár (más néven Bolgarov, szlovákul: Boliarov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Bolyár (Boliarov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Kassa-környéki |
Rang | község |
Polgármester | František Hlavatý |
Irányítószám | 044 47 |
Körzethívószám | 055 |
Forgalmi rendszám | KS |
Népesség | |
Teljes népesség | 980 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 83 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 301 m |
Terület | 9,41 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 21° 25′ 60″48.800000°N 21.433333°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 00″, k. h. 21° 25′ 60″48.800000°N 21.433333°E | |
Bolyár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolyár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésKassától 22 km-re északnyugatra, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.
Története
szerkesztésA 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOLYÁR. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Keczer Urak, fekszik Eperjestöl két mértföldnyire, határbéli földgye agyagos, melly serényebb munkáltatást kiván; de mivel réttye kétszer kaszáltatik, legelője nagy, és erdeje is van, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bolyár, (Bolgarow), tót falu, Sáros vgyében, Bánkhoz 1/4 mföld., 194 r., 37 g. kath., 130 evang., 1 ref., 10 zsidó lak. Sok legelő. Jó rét. Erdő. F. u. Szentimrey, Egerer, s m. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 573 lakosából 562 szlovák volt.
2011-ben 780 lakosából 628 szlovák és 130 cigány volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1795. június 5-én ocskói Ocskay Antal, 1839-1848 között Kassa megyés püspöke.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.