Bonyha
Bonyha (1898-ig Szászbonyha, románul Bahnea, németül Bachnen, szászul Bahnen) falu Romániában Maros megyében; Bonyha község központja.
| Bonyha (Bahnea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547055 |
| SIRUTA-kód | 115316 |
| Népesség | |
| Népesség | 2001 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 602 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 314 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bonyha
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 22′, k. h. 24° 29′Koordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 24° 29′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyha témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Dicsőszentmártontól 16 km-re északkeletre a Kis-Küküllő bal partján, a Jövedicsi- és a Kundi-patak torkolata közelében fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve ősi magyar személynévből való, valószínűleg első birtokosáról nevezték el.
TörténeteSzerkesztés
Már Anonymus is említi, mint Szent István-kori falut. Először 1291-ben Bahna alakban említik. 1330-ban már egyházas hely, várkastélyát először 1495-ben említik. A Bethlen család kedvenc tartózkodási helye, 1545-ben Bethlen Farkas alakította át. 1709-ben Acton tábornok ide menekült a kurucok elől, akik ostrommal foglalták el. A kastélyban született 1700-ban Árva Bethlen Kata emlékíró. A faluban régebben egy 1675-ben épült másik kastély is állott, melyet a 30-as években lebontottak. A település a környék gazdasági központja vásárjoggal, szolgáltató egységekkel. 1910-ben 1318, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.
1992-ben 1850 lakosából 715 magyar, 647 román, 484 cigány, közülük 972 ortodox, 716 református volt.
LátnivalókSzerkesztés
- A faluban áll a 16. századi négy saroktornyos Bethlen-kastély. 1944-ben az omladozó falak nagy részét a lakosság lebontotta.
- A református templom a 15. század elején épült, ezenkívül még három temploma van.
KépgalériaSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}
