Főmenü megnyitása

Bosznia-Hercegovina állam Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati részén terül el. Területe 51 129 négyzetkilométer, amellyel a 126. legnagyobb független ország. Szinte csak természetes határai vannak, keletről a Dinári-hegység, északról a Száva, nyugatról a Drina határolja.

Bosznia-Hercegovina földrajza
Bosnia and Herzegovina topographic map.svg
é. sz. 44°, k. h. 18°
Kontinens Európa
Szubrégió Délkelet-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés 126.[1]
Teljes terület51 129 km²
Partvonal20 km
Szárazföldi határ1 543 km
Környező országok  Horvátország,  Szerbia,  Montenegró
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontMaglić, 2386 m
Legalacsonyabb pontAdriai-tenger, 0 m
Leghosszabb folyóSzáva, 945[2] km
Használatban levő terület
Megművelhető terület42,2 %
Egyéb jellemzők
Domborzat hegyvidéki
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina földrajza témájú médiaállományokat.
Bosznia-Hercegovinai folyók vízgyűjtő területei
Az Una Nemzeti Park egy vízesése.

956 km közös határa van Horvátországgal, északon és nyugaton. Keleten Szerbiával határos 345 km hosszan, Montenegróval délkeleten 242 km hosszan határos. Van egy apró adriai-tengeri kijárata Neumnál, amely 20 km hosszú.[3] A Száva melletti alföldet és a Neretva völgyét kivéve az egész ország területe hegyekkel, dombokkal szabdalt. A legmagasabb pontja, a Maglić 2386 méter magas.[4]

DomborzatSzerkesztés

Bosznia-Hercegovina Boszniából és Hercegovinából áll, innen az országnév. Bosznia az ország területének körülbelül négyötödét teszi ki (mintegy 42 ezer négyzetkilométert), északon található. A fennmaradó terület Hercegovina, amely délen helyezkedik el, partközeli területei mediterrán éghajlatúak.[5][6]

A középső területek hegyvidékiek, északabbra haladva a Száva-mellék (Posavina) dombokkal tagolt vidéke következik, még északabbra haladva a dombokat a Pannon-síkság váltja fel.[6]

Hercegovina északi része szintén hegyvidéki, délre haladva a Neretva síksága váltja fel, amelynek a partvidékhez közeli területei mediterrán éghajlatúak.

A tengerparttal rendelkező országok közt az országhatár-tengerpart aránya alapján a legrövidebb tengerpartot magának mondható ország Bosznia-Hercegovina.[7]

Az ország területének 42,8%-a erdős, 42,2%-a megművelt.[4]

VízrajzaSzerkesztés

A folyók egy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a másik részük, (pl. Neretva) az Adriai-tengerbe ömlenek.

Jelenleg 12 vízerőmű működik a folyókon, mind a Száva mellékfolyóin.[5]

KlímaSzerkesztés

Északkeleten kontinentális,[4] délen, a part közelében a telek esősek, enyhék. A hegyvidéki területek csapadékosak, évente akár 1000–1200 litercsapadék is hullhat négyzetméterenként. Általában november a legcsapadékosabb, a legkevésbé a január.[5]

BányászatSzerkesztés

Az ország legfontosabb bányászati termékei többek közül a szén, a vas, a bauxit, a mangán, az ólom, a cink és a réz.[4][8]

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

VilágörökségeiSzerkesztés

Eddig Mostar óvárosa a Neretván átívelő Öreg híddal, és Mehmed pasa višegradi hídja került fel a világörökségi listára.

Természeti világöröksége még nincs Bosznia-Hercegovinának.

A következő helyeket jelölték a világörökségi listára: A Vjetrenicai-barlangot, Počitelj építészeti értékeit, JajcaBlagajBlidinje és Stolac természeti-, illetve építészeti értékeit.[9]

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Bosnia and Herzegovina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
  2. a folyó egész hossza
  3. The World Factbook — Central Intelligence Agency (angol nyelven). www.cia.gov. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  4. a b c d The World Factbook — Central Intelligence Agency (angol nyelven). www.cia.gov. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  5. a b c Bosnia-Herzegovina | ICPDR - International Commission for the Protection of the Danube River (angol nyelven). www.icpdr.org. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  6. a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal. ISBN 9789633528150
  7. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  8. Minerals of Bosnia-Herzegovina. www.anubih.ba pp. 11–12. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  9. Bosnia and Herzegovina - UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2016. június 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés