Főmenü megnyitása

Bovec (IPA: [ˈbɔːvɛʦ], németül Flitsch IPA: [flɪʧ], olaszul Plezzo IPA: [ˈplɛʦːo]) egy szlovéniai kisváros a Júliai-Alpokban, közvetlenül az olasz határ mellett, és mintegy 30 km-re az osztrák határtól, az azonos nevű község központja. Bovec 446 méter magasan fekszik az Isonzó felső folyásánál egy kisebb szurdokvölgyben a Kanin és a Kranjska Gora magaslatok lábánál. A lakosság száma 1600 fő.

Bovec
Bovec központja
Bovec központja
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióGoriška
KözségBovec
Rang város
Alapítás éve1174
Polgármester Danijel Krivec
Irányítószám 5230
Körzethívószám 05
Rendszám területkód GO
Népesség
Teljes népesség3183 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség8,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság453,5 m
Terület367,3 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Bovec (Szlovénia)
Bovec
Bovec
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 20′ 12″, k. h. 13° 33′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 12″, k. h. 13° 33′ 03″
Bovec község elhelyezkedése
Bovec község elhelyezkedése
Bovec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bovec témájú médiaállományokat.

A község településeiSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

 
A boveci Kluže erőd (Flitscher Klause), épült 1881–1882)
 
Bovec

A település a római korban jött létre, Ampletium néven, de a terület már régebben is, a hallstatti kultúra részeként, lakott volt. A középkorban, csakúgy mint a mai Szlovénia területének egésze a Habsburg Birodalomhoz tartozott. Az első világháborúban az olasz frontvonal a település közelében húzódott, az első isonzói csata során a kisváros körüli magaslatokon heves harcok folytak az Olasz Királyság és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregei között. A település az első világháborút lezáró békerendszer következtében – bár lakóinak nagy része szlovén volt – Olaszországhoz került, 1945 után Jugoszláviához csatolták, majd 1990-ben a független Szlovénia területének része lett. A település a városi rangot 1951-ben nyerte el.

NapjainkbanSzerkesztés

A város fő megélhetési forrása a turizmus és a helyi ipar (fa-, fém- és textilművek). A közeli Triglavi Nemzeti Park, a Kranjska Gora, az Isonzó folyó és a sportolási lehetőségek (rafting, kajak, kenu) miatt évente egyre több látogató érkezik a kisvárosba. Télen az egyik legnagyobb szlovéniai síparadicsomként funkcionál. Bovechez közel található az 1881–1882 között felépített Flitscher Klause záróerőd (szlovén nevén Kluže), amely az I. világháborúban védelmi szerepeket is betöltött, ma múzeum.

Kedvelt kirándulás az „Isonzó-ösvényen” (Soška pot) történő túrázás, valamint a város közelében található 106 m-es Boka-vízesés (Slap Boka) megtekintése.

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bovec témájú médiaállományokat.