Robert Boyle
Robert Boyle (Írország, Lismore, 1627. január 25. – London, 1691. december 31.) angol-ír fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára. 1680-tól a londoni Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) elnöke.
| Robert Boyle | |
 | |
| Johann Kerseboom festménye (1689 körül) | |
| Született | 1627. január 25.[1][2][3][4][5] Lismore Castle[6][7] |
| Elhunyt | 1691. december 31. (64 évesen)[3][4][8] London[9] |
| Szülei | Catherine Fenton Richard Boyle, 1st Earl of Cork |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eton College (1635–) |
| Kitüntetései | Royal Society tagja (1660. november 28.)[10] |
| Sírhelye | St Martin-in-the-Fields[11][12] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Boyle témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Boyle egy sokgyermekes családban látta meg a napvilágot, apja, Richard Boyle (Cork első lordja) hetedik fiaként.[13] Ez a polgárháborút kivéve tisztes megélhetést biztosított számára. Ifjúként egy tanítóval éveken át több európai országban is járt. Éppen Firenzében tartózkodott, amikor Galilei meghalt. Az ezzel kapcsolatos felhajtás felkeltette kíváncsiságát, és elkezdett Galileit és Galileiről olvasni. Ezen olvasmányok hatására kötelezte el magát a természettudományok kutatása mellett.
1653-ban John Wilkins meghívta az oxfordi egyetemre. Ott Wilkins ifjú pártfogoltját Hooke-ot alkalmazta asszisztensként. Hooke segítségével kitűnő légszivattyút szerkesztett (1659). Elsőként fedezte fel, illetve publikálta (1662), hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással (ez az általános gáztörvény egy speciális esete, az ún. Boyle–Mariotte-törvény). Elsőként állított elő hidrogéngázt, 1671-ben. Boyle foszforról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis koncepciót és a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait.[14][15] Boyle londoni laboratóriuma volt az első tudományos kutatóintézet.[16]
Munkássága szerkesztés
Munkássága az alkimistáktól Nobelhez és a Nobel-díjas kémikusok felé vezetett. Így vallott erről a kémiai Nobel-díjas Oláh György Életem és a mágikus kémia – Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai címmel a Nobel Centenáriumra megjelent művében:
„A kémia tulajdonképpen a tizenhetedik században vált önálló tudománnyá, elsősorban Robert Boyle munkásságának köszönhetően, aki igen sokat tett azért, hogy eloszlassa a kémiát valami kétséges áltudománynak tekintő nézeteket. Boyle A kételkedő kémikus című könyvében a kísérleti megfigyelés és a kémiai reakciók kvantitatív módszerekkel történő tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Legmaradandóbbak az égéssel és a kalcinálással kapcsolatos úttörő jelentőségű kísérletei, valamint az a megállapítása, hogy a gáz térfogata fordítottan arányos a gáz nyomásával.[17]”
Források szerkesztés
| Előző: Johann Valentin Andreae |
|
Következő: Isaac Newton |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Scientific Lives
- ↑ D. Thorburn Burns: Some Irish Contributors to European Analytical Chemistry, R. Boyle, R. Kirwan, J. Emerson Reynolds, 1979
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бойль Роберт, 2015. szeptember 28.
- ↑ https://catalogues.royalsociety.org/CalmView/Record.aspx?src=CalmView.Persons&id=NA8137&pos=1
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ https://archive.org/details/b30324889
- ↑ John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 – ISBN 963-9429-56-2)
- ↑ Robert Boyle (angol nyelven). litencyc.com. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
- ↑ Robert Boyle (angol nyelven). Stanford Encyclopedia of Philosophy. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
- ↑ Vekerdi László: Így élt Newton. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977
- ↑ A Life of Magic Chemistry - Autobiographical Reflections of a Nobel Prize Winner. Wiley-Interscience, 2001 - Magyarul: Életem és a mágikus kémia - Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai. Bp.: BETTER - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002
