Bozóki apátság

A bozóki apátságot 1124–1131 között a Hontpázmány nemzetségbeli Lampert comes (ispán) és neje Zsófia, Szent László király nővére valamint Miklós nevű fiuk alapította.

Bozóki apátság
Település	Bozók
Ország	Szlovákia
Építési adatok
Stílus	román építészet
Építés befejezése	12. század
Elhelyezkedése
Bozóki apátság Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 55″, k. h. 19° 05′ 24″48.315214, 19.089892
A Wikimédia Commons tartalmaz Bozóki apátság témájú médiaállományokat.

Története

Az apátságról az első fennmaradt adatot 1135-ből találjuk, amikor II. Béla király megerősítette a Hontpázmány nemzetségbeli Lambert comes és neje Zsófia, valamint Miklós fiuk alapítványát, mellyel a prémontrei rend számára kolostort emeltek bozóki birtokukon Szent István király tiszteletére és egyben több majorságot is adományoztak a szerzetnek. II. Béla ekkor összeírta a monostor javait is; melyek a következők voltak:

Hont vármegyében 10 egész birtok. Esztergom vármegyében 2, melyek közül az egyik Bény volt. Nógrádban 1, ezenkívül szőlők 3 faluban és további 12 faluban földek és népek.

1139-ben 2 apátja neve volt említve, ekkor még bencés apátság lehetett. A fennmaradt adatok szerint a premontreiek 1151-1181 közötti időkben vehették át, mivel 1181-ben a prépost már mint a riévali premontrei apátság tartozékát erősítette meg, 1235-ben pedig egy oklevélben mint az Alamóc melletti Hradisko premontrei apátság filiája tűnt fel. (1151-ig Hradisko a bencéseké volt).

1262-ben az apátság a prémontreieké volt, akiket e birtokban IV. Béla király is megerősítette. Ekkor a prépostság újabb birtokokat is kapott a királytól, aki egyuttal a monostor népei feletti bíráskodást is az országbíró vagy a prépost kizárólagos joghatósága alá utalta. A bozóki prépostság ez időtől századokon át fontos helyet foglalt el a vármegye történetében.

1433-ban a husziták dúlták fel, akiktől sokat szenvedett, majd 1530-ban Balassa Zsigmond emberei pusztították és foglalták el. Balassa a rendházat erőddé alakította és abban hajdúkat helyezett el védelmül. Az elűzött premontreiek ekkor levéltárukkal együtt a garamszentbenedeki bencésekhez menekültek.

1546-1559 között Balassa és sógora, Fánchy György a monostor köré várat épített, melynek falai ma is állnak. A kéttornyú templomából az egyik torony és szentélyének egy része egészen 1945-ig fennmaradt ugyan, de ekkor egy bombatalálat azt is lerombolta.

Bozók vára - légi fotón

Képgaléria

• 
  Bozók vára - légi felvétel
• 
  A bozóki vár madártávlatból
• 
  Bozók vára 19. századi állapotában észak felől
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye
• Magyar katolikus lexikon