Breszt (Petrinya)

település Horvátországban

Breszt (horvátul: Brest Pokupski) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Breszt (Brest Pokupski)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44250
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség292 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 12″, k. h. 16° 15′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 12″, k. h. 16° 15′ 25″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 10, közúton 14 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa bal partján fekszik.

Története szerkesztés

A település területe valószínűleg már a történelem előtti időben is lakott volt. A Gradišćén található középkorinak tartott vármaradványokról többen feltételezik, hogy az erősség ókori eredetű lehet. Ezt azonban csak egy szakszerű régészeti feltárás tisztázhatná. A település neve 1353-ban még birtokként bukkan fel először „Bresth possessio ex ista parte fluvius Culpa” alakban. 1507-ben „Bresth domini episcopi Zagrabiensis”, 1509-ben „Brezthye”, 1557-ben „Bresth oppidum ad Colapin” alakban említik a korabeli írásos források.[2] A török ellen épített várát 1570-ben „castrrum Bresech” néven említik először.[2] A vár építése azonban hosszú ideig elhúzódott, mivel a nagyméretű földszerkezetű erődöt a Kulpa áradásai minduntalan elmosták.

1592. április 14-én Hasszán boszniai pasa újabb támadása miatt Erdődy Tamás horvát bán a Breszt melletti Mala Goricánál létesített megerősített tábort, ahová fegyverbe hívta az ország nemeseit és jobbágyait, melyekhez a károlyvárosi és kaproncai helyőrségek katonái is csatlakoztak azzal a céllal, hogy meghiúsítsák egy új petrinyai erőd török általi felépítését és kiűzzék a térségből a török erőket. Ez azonban a szervezetlenség miatt nem sikerülhetett. 1592 májusában Hasszán pasa átkelve a Kulpán elfoglalta Bresztet és szétszórta a horvát seregeket, majd ezután többször is megkísérelte a keletre fekvő Sziszek elfoglalását. 1594 májusára a horvát seregnek sikerült felszabadítania a térséget. Bresztnél 16 ezer főnyi horvát sereg gyűlt össze, ahová Miksa főherceg is megérkezett ezer lovassal. Ezt követően a horvát erők átkeltek a Kulpán, majd augusztus 10-én felgyújtották és lerombolták a petrinyai török erődöt. Szeptemberben a törökök visszatértek az elvesztett területre és egészen a Kulpáig törtek előre újjáépítve a lerombolt petrinyai erődöt. 1595. szeptember 24-én a keresztény erők végül ismét felszabadították Petrinya térségét, mely Breszttel együtt immár tartósan horvát kézen maradt.

A 17. századi felszabadító harcokban a keresztény seregek végleg kiűzték a Kulpa és az Una közötti területről a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus családok telepedtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén neve „Dorf Breszt” alakban szerepel. A 18. század közepétől a sziszeki vasútvonal 1862-es megépítéséig itt haladt át a Kulpa folyón az áruforgalom, mely elősegítette a lakosság nagyobb arányú betelepülését. Ennek a népességnek a leszármazottai ma is élnek a településen.

A katonai határőrvidék része volt, majd ennek megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része lett. 1857-ben 398, 1910-ben 463 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A JNA petrinyai laktanyájából előtörő jugoszláv katonaság és a szerb szabadcsapatok miután 1991. szeptember 21-én elfoglalták Petrinyát támadást intéztek Sziszek, illetve Zágráb irányába. Támadásuk a Kulpa hídjának lerombolása és a horvát nemzeti gárda védelmi erőinek megalakulása miatt éppen Bresztnél akadt el. A harcok miatt falu lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 279 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
398 374 395 412 452 463 428 396 354 348 394 390 381 357 325 279

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája a falu déli részén áll. A 350 éves épületet 1991-ben a szerbek által elfoglalt Petrinyából kilőtt gránátokkal teljesen lerombolták. A háború után újjáépítették. A mala goricai plébániához tartozik.
  • Breszt várának maradványai régészeti feltárás során kerültek elő. A várat a 16. század második felében, petrinyai török erőd felépülte előtt kezdték építeni a horvátok a Kulpa másik oldalán, ott ahol jelenleg is egy híd áll. A hidat korábban többször is lerombolták. Itt kezdték meg egy hatalmas földszerkezetű erőd felépítését. A breszti erőd építéséhez kapcsolódott Hrasztovica lakosságának sorsa is, akik a leendő erőd közelébe költöztek át. Az építési terület kiválasztásával és építésével nem jártak sok szerencsével, mert a sáncokat a Kulpa áradásai teljesen elmosták. Ezért az építkezésnek többször is nekiálltak. Emiatt abban a pillanatban, hogy a törökök nekiláttak az új váruk felépítésének, a folyó túlpartján még mindig csak egy megkezdett földszerkezetű erőd és egy hatalmas katonai tábor állt. A vár a török kiverése után a 17. században elveszítette jelentőségét és fokozatosan elpusztult.
  • Gradišće – történelem előtti vármaradványok.
  • A falu közepén a főút mellett kereszt áll, melyet a honvédő háború szenvedéseinek emlékére állítottak.

Kultúra szerkesztés

A faluban fennmaradt mintegy húsz hagyományos népi építésű kulpamenti ház, melyek közül a Jurinec-házból[5] tájházat alakítottak ki. A ház a honvédő háború idején olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani. A pompázatos helyi népviselet a szövő és hímző művészet fejlettségét dicséri, melyben a vörös színű geometriai és stilizált növényi motívumok dominálnak. A népviselethez tartozik gazdagon díszített a főkötő és a fejkendő, melyet a férjes asszonyok hordanak. A falu kulturális életének szervezője és hagyományőrzője a „KUD Pokupljanka” kulturális és művészeti egyesület és a „Brestovljani” tamburazenekar.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés