Brubno
Brubno falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
| Brubno | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44404 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 41″, k. h. 16° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 41″, k. h. 16° 06′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Sziszek városától légvonalban 38, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 24 km-re délre a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység területén fekszik.
Története szerkesztés
A Glinából Dvorra menő út bal oldalán Brubno faluval éppen szemközt két magányos domb látható. Az egykor jelentős várból és a nagyobbacska templomból mára csak falak maradtak. A templomot teljesen lerombolták, így egykori alakzata csak sejthető, a várból viszont helyenként két méter magasságban is állnak a falak. Az egykori elővárból semmi sem maradt. A várat ("castrum Brumen") 1327-től említik Babonić Radoszló fia Duim birtokaként, majd a kegyvesztett Babonićok más birtokaival együtt a Blagay családé.lett. A 14. század közepén a Blagay család pounji és zrinska gorai birtokainak központja volt. A brubnói Szent Miklós plébániatemplomot 1334-ben említi Ivan gorai főesperes "ecclesia sancti Nicolai de Brumen" alakban.[2] Ebből a Crkvina nevű magaslaton maradtak fenn némi alapfalak. Jelentőségét igazolja, hogy a korabeli források szerint a plébános mellett még három másik pap látta el a szolgálatát. A vár alatti téren vásárokat tartottak, ahova az egész akkori Banovina területéről jöttek vásárosok. A vár alatt út vezetett a Zrinska gorán át a Pounj-hegység területére, mely kedvező feltételeket szabott a település fejlődésre is. Egy 1388-as dokumentum említi várnagyát András fia Pétert, akit a Lees (leš = hulla) gúnynévvel emlegettek és aki kirabolta Zrínyi Pál gróf Sebestyén és Szaniszló nevű alattvalóit. A várat megemlíti Blagay Gergely 1453-ba kiadott urbáriuma is, melyben megerősíti jobbágyainak jogait és kötelezettségeit. A török veszély közeledtére, melynek a Blagayok nagyon is tudatában voltak a boszniai határtérségben levő váraikat kezdték kiépíteni és megerősíteni. Az utolsó brubnoi birtokos Blagay Ferenc volt, aki gyakran tartózkodott a várban, de végül a közelgő török veszély hatására kénytelen volt elhagyni és a hatékonyabb védelem érdekében a közeli Bojnával együtt átadni Erdődy Péter akkori horvát bánnak. Lenković Iván uszkók főkapitány jelentése szerint 1563-ban 14 fős helyőrség állomásozott benne, mely kétségkívül kevés volt egy ilyen jelentőségű vár őrzésére. Lenković még 36 főt javasolt a létszám 50 főre történő feltöltésére, de ez végül sohasem sikerült neki. A török 1577-ben az egész térséget megszállta és a keresztény erők egészen a Kulpa folyóig kényszerültek hátrálni. A török a várba saját őrségett helyezett, de úgy tűnik, hogy ezután már jelentős szerepe nem volt. Mire a 17. század vége felé a császári csapatok visszafoglalták a vár már romos és elhagyatott volt, így azt nem tartották érdemesnek az újjáépítésre sem.
Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. A mai Brubno benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. 1857-ben 466, 1910-ben 668 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért, de mára a falu a kihalás szélén áll. 2011-ben mindössze 4 állandó lakosa volt.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 466 | 595 | 584 | 673 | 699 | 668 | 655 | 712 | 477 | 536 | 476 | 335 | 251 | 175 | 18 | 4 |
Nevezetességei szerkesztés
- Határában a Zrinska gora hegységben állt egykor Brumen (Brubnó) vára. A várat valószínűleg a Babonićok építették a 13. században. Falai helyenként két méter magasságban is állnak.
- A középkori Szent Miklós plébániatemplomból csak csekély alapfalak maradtak.
- Vasilij Gačeša nemzeti hős emlékháza, aki itt esett el 1942. április 29-én az usztasákkal vívott harcban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Gjuro Szabo: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában Zágráb, 1920.
További információk szerkesztés
- Glina város információs portálja (horvátul)
