Brusje

település Horvátországban

Brusje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hvarhoz tartozik.

Brusje
Ivo Dulčić festőművész emlékműve
Ivo Dulčić festőművész emlékműve
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségHvar
Jogállásfalu
Irányítószám21454
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség174 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Terület0,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 12′, k. h. 16° 29′Koordináták: é. sz. 43° 12′, k. h. 16° 29′
A Wikimédia Commons tartalmaz Brusje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Splittől légvonalban 35 km-re délre, Hvar városától légvonalban 4, közúton 9 km-re északkeletre, a Hvar-sziget nyugati részén fekszik. Szétszórt szerkezetű település, egyes településrészei a Malo Bonda, Velo Bonda, Mandrač, Priko és Glavica neveket viselik. 30,2 hektáros területéből 14,4 hektár a beépített, 15,8 hektár a beépítetlen rész. A talaj a sziget többi részéhez hasonlóan karsztos mészkő és dolomit.

Története szerkesztés

Brusje a 16. században keletkezett pásztorkunyhókból álló kis pásztorfaluként. A szomszédos Velo és Malo Grabljéval együtt évszázadokig Hvar elővárosának számított. Lakói a hvari plébániához tartoztak, melyet a hvari plébánia anyakönyvei is igazolnak. Kezdetben a hvari Szent Rókus templom szolgált a brusjaiak templomaként, melyet ezért brusjai templomnak is neveztek. 1676-ban felépítették a Szent György templomot, melyet a lakosság növekvő száma miatt 1731-ben és 1793-ban is bővíteni kellett. A helyi temető 1826-ban létesült. Brusje a többi hvari településsel együtt a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század elején kisebb és nagyobb házcsoportokból állt, melyek általában egy családhoz tartoztak. A házcsoportokat mezőgazdasági területek, legelők szegélyezték és utak kötötték össze. A település északi részén haladt át a Hvar városát Stari Graddal összekötő út. A falu magasabban fekvő déli részén állt a templom. A szétszórt jellegű településekhez hasonlóan Brusjénak sem volt központi közösségi része, ahova az emberek összegyűltek volna. Az élet az egyes házcsoportokon belül zajlott. Szabadon álló házak csak a század végén kezdtek el épülni. 1900-ban még ezer fölött volt a lakosság száma. A 20. század elején kezdődő tömeges kivándorlás miatt egyre több ház maradt üresen. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek már csak 194 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Házainak mintegy fele ma is elhagyatottan, romosan áll.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
692 677 794 967 1.058 914 860 508 465 465 449 338 266 241 206 194

Nevezetességei szerkesztés

Szent György tiszteletére szentelt temploma[4] 1676-ban épült. 1731-ben és 1793-ban bővítették, legutóbbi megújítása 2010-ben történt. A felújított templomot az új oltárral 2014. április 28-án szentelte fel Slobodan Štambuk hvar-brač-visi püspök. Az új oltárba boldog Ivan Merz ereklyéit építették be, a jobb oldali mellékoltáron életnagyságú szobra áll és az ő nevét viseli a templom előtti tér is. A templom kőből épített egyhajós épület, bejárata felett a sárkányölő Szent György szobrával, felette rózsaablakkal, az oromzaton három harang számára kialakított harangtoronnyal. A templom melletti régi temető[5] a 19. században létesült. Köritőfalába néhány gótikus és reneszánsz síremlék van befalazva.

Gazdaság szerkesztés

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, melynek fő terményei a levendula és a dalmátvirág.

Híres emberek szerkesztés

Brusjén született, vagy innen elszármazott hírességek:

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés