Bușteni

Bușteni város Romániában, Munténiában, Prahova megyében, Bukaresttől 135 km-re északra. A hozzá tartozó település: Poiana Țapului.

Bușteni
Városháza
Bușteni címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Munténia
Fejlesztési régió	Dél-romániai fejlesztési régió
Megye	Prahova
Rang	város
Községközpont	Bușteni
Beosztott falvak	Poiana Țapului
Polgármester	Emanoil Savin (PD-L)
Irányítószám	105500
SIRUTA-kód	131210
Népesség
Népesség	6022 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	8 (0%, 2021)
Község népessége	8368 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	136 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	887 m
Terület	75,27 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 24′ 55″, k. h. 25° 32′ 15″45.415277777778, 25.5375
Bușteni weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bușteni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

7 km hosszan nyúlik el a Prahova-völgyben, a Bucsecs-hegység lábánál. Az egyik legkedveltebb hegyvidéki üdülőhely az országban, ez egyrészt a csodálatos természeti adottságainak, másrészt annak a számtalan téli és nyári kikapcsolódási lehetőségnek köszönhető, amely a városban és környékén megtalálható.

A város fölött magasodik, 2291 m-es magasságban, a Caraiman-csúcson az első világháború román katonáinak emlékműve, a 25 m-es Hősök Keresztje Emlékmű (románul Crucea Eroilor Neamului). Az emlékművet 1928-ban leplezték le két éven át tartó építése után.

Történelem

Az első lakosok 1800 körül telepedtek le a Szarvas-völgyben, ezt követően hullámokban érkeztek nagyobb számban telepesek, akik a törökök sorozatos támadásai miatt menekültek a hegyvidékekbe.

1848-ban orosz csapatok foglalták el, 1854-ben pedig osztrák csapatok fennhatósága alá került.

A település fejlődése egyenesen arányos az infrastruktúra fejlesztésével (1846: a Câmpina–Predeál közti út kiépítése, 1879: a Ploiești–Predeál vasút megépítése; mindkettő érintette Bușteni települését is).

Leghíresebb üzeme az 1882-ben alapított papírgyár volt. Ezt az 1989-es rendszerváltás után bezárták, majd a 2010-es években lebontották.

Lakossága

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1948	4 552	—
1956	8 591	+88,7%
1966	10 781	+25,5%
1977	12 223	+13,4%
1992	12 486	+2,2%
2002	10 463	−16,2%

Nemzetiségek	2002
Románok	10368	99,09%
Romák	44	0,42%
Magyarok	25	0,23%
Németek	15	0,14%
Lipovánok	2	0,01%
Törökök	1	0,01%
Görögök	1	0,01%
Bolgárok	1	0,01%
Olaszok	1	0,01%
Csángók	1	0,01%
Zsidók	1	0,01%
Szerbek	1	0,01%
Egyéb nemzetiségűek	1	0,01%
Összesen	10463	100,0%

Turizmus

A város hangulatán, építészetén, térrendezésén érezhető az északról, Brassó megyéből és Szebenből érkező szász hatás.

E kellemes hangulatú kisvárostól, felvonók, telekabinok visznek fel a település fölé magasodó, 2000 m-es hegycsúcsokra. A Caraiman-csúcs mellett, a turisták által leginkább látogatottabb a Baba Mare csúcs (2292 m), a tetején található a Babele sziklacsoport (Öreg hölgyek, a Küklopszok oltárának is nevezik), melyet az erózió alakított ki, hasonlóan az innen néhany szász méternyire található Szfinx nevű sziklaképződményhez (2216 m tenger szint feletti magasságban). A Szfinxnek oldalról nézve emberi fej alakja van, mely az ég felé néz.

Testvérvárosok

• Moissy-Cramayel, Franciaország
• Djerba-Midoun, Tunézia

Galéria

A Szfinx

• 
  Babele
• 
  A Caraiman-csúcs Bușteniből nézve
• 
  A Caraiman-csúcs
• 
  A Hősök Keresztje Emlékmű
• 
  A város
• 
  Hegyvidéki, kisvárosi hangulat

További információk

• A város honlapja
• 2002-es népszámlálási adatok
• Adatok a településről
• asociatiaturismprahova.ro Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Marele Dicționar Geografic al României