Córdoba tartomány (Argentína)
Córdoba egyike Argentína 23 tartományának.
Córdoba tartomány (Provincia de Córdoba) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Argentína | ||
Megyéi | 26 megye | ||
Főváros | Córdoba | ||
Jogállás | Tartomány | ||
Székhely | Córdoba | ||
Polgármester | Martín Llaryora | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3 840 905 fő (2022)[1][2] | ||
Népsűrűség | 18,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 373 m | ||
Terület | 168 321 km² | ||
Időzóna |
| ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 32°, ny. h. 64°32.000000°S 64.000000°WKoordináták: d. sz. 32°, ny. h. 64°32.000000°S 64.000000°W | |||
Córdoba tartomány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Córdoba tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajz
szerkesztésAz ország középső részén helyezkedik el.
Története
szerkesztésAmikor a spanyolok a régi Peruban letelepedtek, utat kerestek az Atlanti-óceánhoz, Río de la Plata kikötőjéhez, hogy a perui aranyat és ezüstöt arra szállítsák Európába. Ezen az útvonalon alapították 1573. július 6-án a mai Córdoba várost.
A jezsuiták 1599-ben kolostort alapítottak itt. Itt alapították 1622-ben Argentína első egyetemét, a mai Córdobai Nemzeti Egyetemet. 1761-ben kezdte működését az egyetemi nyomda.
1783-ban az addigi Tucumán felügyelőséget kettéosztották és megszervezték a Córdoba felügyelőséget. Ennek székhelye Córdoba város volt, területe magában foglalta a mai Córdoba, La Rioja, Mendoza, San Juan, San Luis tartományokat. Córdoba városnak akkor 38 800 lakosa volt.
Argentina függetlenségének kikiáltása után a tartomány nem ismerte el maga fölött Buenos Aires fennhatóságát. Ebből hosszas háború lett a két tartomány között, amelynek tétje egész Argentína vezetése volt. A háborúskodás Córdoba tartomány belső összeomlását okozta, csak 1868-ban stabilizálódott a helyzet.
Córdoba városban 1871-ben csillagvizsgálót építettek, 1873-ban az egyetem fizikai és matematikai fakultással bővült. A vasútépítést követő bevándorlási hullámban gyorsan nőtt Córdoba város és tartomány lakossága. Sok új földet vettek művelésbe, és az ipar is gyorsan nőtt.
1918-ban Córdobából indult ki az egyetemi reformot követelő mozgalom. Hatása kiterjedt egész Dél-Amerikára. A mozgalom fő célkitűzése a tananyag modernizálása és a diákok jogainak biztosítása volt. A követelések többségét elfogadta Amadeo Sabattini kormányzó, aki egész Argentína leghaladóbb kormányzója volt. Polgári jogi és mezőgazdasági reformjai országszerte példává váltak.
A második világháború után sok külföldit és Argentína más vidékeiről származó munkást vonzott Córdoba fejlődő ipara, amelynek a gépkocsi-gyártás volt a motorja. Arturo Frondizi elnöksége idején (1958-1962) majdnem minden autóipari beruházás Córdoba városban és környékén történt.
Az ország más vidékeihez hasonlóan 1955-ben itt is megjelentek a peronista csoportok azután, hogy Juan Perón elnököt puccsal eltávolították hivatalából. A peronisták és más szocialista és anarchista csoportok ellenzékben voltak Argentína harmadik, 1966-ban kezdődő katonai diktatúrája idején. A kormány által kinevezett keményvonalas kormányzó politikája elleni tiltakozás végül 1969 májusában a Cordobazo néven ismert lázadásban robbant ki. Ebben munkások és diákok is részt vettek. Ez a lázadás, meg országszerte a többi hasonló (pl. Rosariazo) aláaknázta a junta hatalmát. Végül jóval mérsékeltebb katonák váltottak le.
Córdoba tovább virágzott, annak ellenére, hogy a politikai élet nem nyugodott meg: 1973-ban baloldali erőszak volt, 1974-ben jobboldali politikai befolyás, 1976-77-ben a kormány követett el törvénytelenségeket. 1978 és 1981 között a szabadkereskedelmi politika érintette hátrányosan Córdoba jelentős iparát, az 1980-as években hitelválság volt, majd az ezredfordulón elhúzódó pénzügyi válság.
Gazdaság
szerkesztésKözlekedés
szerkesztésKözigazgatás
szerkesztésKormányzók:
Megyék
szerkesztés- Calamuchita (San Agustín)
- Capital (Córdoba)
- Colón (Jesús María)
- Cruz del Eje (Cruz del Eje)
- General Roca (Villa Huidobro)
- General San Martín (Villa María)
- Ischilín (Deán Funes)
- Juárez Celman (La Carlota)
- Marcos Juárez (Marcos Juárez)
- Minas (San Carlos Minas)
- Pocho (Salsacate)
- Presidente Roque Sáenz Peña (Laboulaye)
- Punilla (Cosquín)
- Río Cuarto (Río Cuarto)
- Río Primero (Santa Rosa de Río Primero)
- Río Seco (Villa de María del Río Seco)
- Río Segundo (Villa del Rosario)
- San Alberto (Villa Cura Brochero)
- San Javier (Villa Dolores)
- San Justo (San Francisco)
- Santa María (Alta Gracia)
- Sobremonte (San Francisco del Chañar)
- Tercero Arriba (Oliva)
- Totoral (Villa del Totoral)
- Tulumba (Villa Tulumba)
- Unión (Bell Ville)