Capua

község Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében

Capua község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében. A Capuai főegyházmegye érseki székhelye. A várost gyakran összetévesztik a szomszédos Santa Maria Capua Veterével, amely a 841-ben elpusztított ókori Capuae helyén alakult ki.

Capua
Capua központja
Capua központja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeCaserta (CE)
Frazionék Sant'Angelo in Formis
Védőszent
Hivatalos ünnep patronal festival (február 5.)
Irányítószám 81043
Körzethívószám 0823
Forgalmi rendszám CE
Népesség
Teljes népesség18 293 fő (2018. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1329 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság25 m
Terület30 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Capua (Olaszország)
Capua
Capua
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 06′, k. h. 14° 12′Koordináták: é. sz. 41° 06′, k. h. 14° 12′
Elhelyezkedése Caserta térképén
Elhelyezkedése Caserta térképén
Capua weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Capua témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A megye központi részén fekszik,, Nápolytól 25 km-re északra, a Campaniai-síkság északkeleti részén. Határai: Bellona, Caserta, Castel di Sasso, Castel Morrone, Grazzanise, Pontelatone, San Prisco, San Tammaro, Santa Maria Capua Vetere, Santa Maria la Fossa és Vitulazio.

TörténelmeSzerkesztés

Az ókori Capuae városát 841-ben 841-ben I. Radelchis beneventói herceg által felbérelt szaracén portyázók felégették a várost, csak a Santa Maria Maggiore-templom maradt épségben. A várost 856-ban építették újra, néhány kilométerrel távolabb az egykori településtől, amely helyén a későbbiekben egy másik település (Santa Maria Capua Vetere) alakult ki.

I. Atenulf 900-ban elfoglalta Beneventót és egyesítette a longobárd hercegségeket, amelyeket 981-ben Pandulf ismét felosztott fiai között. Ezek után Capua felülmúlta Beneventót és Salerno legfőbb ellenfele lett. IV. Pandulf uralkodása alatt a Capuai Hercegség a normannok segítségét kérte a Nápolyi Hercegség ellen vívott háborúban. A normannok a kezdeti sikerek után azonban átálltak IV. Sergius nápolyi herceg oldalára. Pandulf halála után a hercegséget fiai irányították, akik 1058-ban kénytelenek voltak behódolni I. Roger normann seregeinek. I. Roger leszármazottjai 1156-ig uralkodtak Capuában, amikor a város a Szicíliai Királyság része lett. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

1347 novemberében, miután minden diplomáciai lehetőséget kihasznált, I. Lajos magyar király haddal indult a Nápolyi Királyság ellen. Egyik alvezére, Niccolo Gaetano gróf a hadjárat első csatájában Capua városánál, a Volturno folyó egyik átkelőjénél 1348. január 11-én tönkreverte a Tarantói Lajos által vezetett nápolyi sereget. Az ütközet idején I. Lajos Benevento közelében tartózkodott a főseregével, mivel Gaetano gróf feladata eredetileg csak elterelő hadművelet lett volna, hogy a király vezette fősereg vonulását fedezze.

A capuai összeomlás hírére a nápolyi zsoldosok elszökdöstek Capua városából, amelyet a város parancsnoka, Altavilla gróf kénytelen volt megadni Gaetano grófnak. A csata után néhány nappal előbb I. Johanna nápolyi királynő, majd férje, Tarantói Lajos is elmenekült a királyságból, így az a capuai győzelemmel minden további kardcsapás nélkül a magyar király kezébe került. I. Lajos seregével január 16-án vonult át Capua városán Aversa felé menet.[2]

NépességeSzerkesztés

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalókSzerkesztés

  • Santi Stefano e Agata-katedrális
  • Santa Caterina-templom
  • Santa Maria delle Grazie-templom
  • Ponte Romano (római kori híd)
  • Castrum Lapidum (normann kori vár)
  • Palazzo del Municipio
  • Castello di Carlo V (Anjou-kori vár)
  • Palazzo Antignano
  • Palazzo Fieramosca
  • Palazzo Friozzi-Azzia
  • Palazzo Lanza
  • Palazzo Rinaldi-Campanino
  • Palazzo Rinaldi-Milano
  • középkori várfalak, bástyák és kapuk

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://demo.istat.it/bilmens2018gen/index.html, Italian National Institute of Statistics, 2019. október 24.
  2. Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 96-98. oldal

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés