Centrál Színház
A Centrál Színház a budapesti színházak egyike, amely a VI. kerületben a Révay utcában található.
Centrál Színház | |
Általános adatok | |
Korábbi nevei | Vidám Színpad (1997–2008) |
Alapítva | 1997. január 1. |
Státus | 1997–2001 tulajdonrész: 51% Fővárosi önkormányzat, 49% Bodrogi Gyula (igazgató) 2002–2017. augusztus 1-ig |
Profil | társulatos – repertoár színház |
Alapító | Budapest Főváros |
Fenntartó | 2017-től Puskás Tamás 2017-ig Budapest Főváros Önkormányzata |
Személyzet | |
Főigazgató | Puskás Tamás |
Gazdasági vezető | Pánczél Sándor |
Művészeti titkár | Pataki Ágnes |
Dramaturg | Baráthy György |
Elérhetőség | |
Cím | 1065 Budapest, Révay utca 18. |
Postacím | 1365 Budapest 5. Pf. 82. |
Honlap | Centrál Színház honlapja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Centrál Színház témájú médiaállományokat. |
1997-ben részben fővárosi fenntartású színházként alakult Vidám Színpad néven. A 2000-es évek elején teljesen fővárosi tulajdonba került miközben műfaji váltáson ment keresztül. Ezt követően 2008-ban kapta a Centrál Színház nevet, majd 2017 júliusától Puskás Tamás magánszínháza lett.
Története
szerkesztésVidám Színpad
szerkesztésA Vidám Színpad 1997. január 1-jével[1] a színházak között az elsők egyikeként alakult közhasznú társaság. Ennek 51 százalékban a fővárosi önkormányzat, 49 százalékban maga az igazgató volt a tulajdonosa.
A Fővárosi Közgyűlés által 1996 augusztusában megalapított Vidám Színpad Közhasznú Társaság ügyvezetésére 1996 szeptemberében a Tulajdonosi Bizottság – a Kulturális Bizottság véleményének kikérése mellett – pályázatot írt ki.[1] Ennek tartalmaznia kellett az 1997 január elsejétől a teátrum ügyvezetői feladatkörét ellátó pályázó pontos üzleti tervét, figyelembe véve, hogy évente 220 előadás és 3 bemutató megtartása a kötelező. A tervek szerint a pályázat még arra is lehetőséget adott, hogy a direktor megszerezze akár a többségi tulajdont is, de a fővárosi önkormányzat így is megőrizheti befolyását, ha azonban a kinevezett igazgató nem kívánja a többségi tulajdonrészt megvásárolni, automatikusan a fővárosra száll át ez a jog. A korábban az épületben működött, de jogutód nélkül megszüntetett Vidám Színpad igazgatója, Bodrogi Gyula volt az egyetlen pályázó, és akit egyébként a kulturális bizottság és a pályázatot elbíráló kuratórium is támogatott. A megszüntetés költségeit, több mint tizenegymillió forintot, a főváros állta, s a későbbiekben évi negyvenhárommillió forinttal kívánta támogatni a színházat. Az új közhasznú társaság működését ellenőrző öttagú felügyelő-bizottság tagjai: Moór Marianna, Geberle Erzsébet, Kibédi Ervin, Komlós Aladár és Csúcs László voltak. Bodrogi Gyula ügyvezetői megbízatása 2000. május 31-ig szólt. A korábbi színház ingó és ingatlan vagyona a közszolgálati szerződés értelmében a kht. ingyenes szívességi használatába került, cserébe a társaság kötelezettsége volt gondoskodni azok karbantartásáról. Az ingó vagyontárgyak közül a díszletek és jelmezek az ötödik év végére a kht. tulajdonába kerültek, a többi ingóság és ingatlan a szerződés lejártával visszakerült a fővároshoz. A ház tehát továbbra is az önkormányzaté maradt, az abban történő változások és a haszon a tulajdonosi arányban oszlott el. A szerződéskötésekben azonban az igazgatónak szabad keze volt. Így, a Vidám Színpad gazdasági irányítója, Schmidtné dr. Holló Erzsébet, a főmérnöke Szojka Gyula és így további munkatársakkal újra-, míg a színészekkel már szerepre szerződött, néhányakkal pedig úgynevezett készenléti szerződést[m 1] kötött.[3][4][2] A Vidám Színpad Színházművészeti Közhasznú Társaság az 1998. október 8-án keltezett társasági szerződéssel alakult meg.[5]
A színházban műfajában kabaré, kamaramusical, bohózat, vígjáték, esetleg varieté műsor is színre került, ha megfelelt a művészi és az anyagi feltételeknek.[2]
2001-ben Bodrogi Gyula lemondott a színház vezetéséről az anyagi problémák miatt, tulajdonrészét a Fővárosi Közgyűlés 1,75 millió forintért (plusz a névértéket a KSH által hivatalosan közzétett infláció mértékével megtoldva) kivásárolta, mivel a fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága biztonságosabbnak ítélte a Vidám Színpad jövőjét, ha ők a százszázalékos tulajdonosok. A válságkezelő vezető Bóka B. László színháztörténész, újságíró lett, aki nagy művészi és művészeti átalakításokba kezdett, illetve többek között a teátrum adósságállománya mellett nem tudta kifizetni a művészek járandóságait sem. Ekkor csupán két színész, Straub Dezső és Spindler Béla rendelkezett évadszerződéssel.[6][7][8][9] Eközben, 2002-ben, a Fővárosi Önkormányzat és a Vidám Színpad Kht. által alapított Vidám Színpad örökös tagja kitüntető címet – ami a leírás alapján a legalább 15 esztendeje e teátrumban játszó, kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészek kaphattak meg – az „Ezt is túléltük!” című, a Vidám Színpad fél évszázados évfordulójára készült előadás keretében Bodrogi Gyula kapta meg, művészi pályája és igazgatói tevékenysége elismeréséül.[10] Mások már nem részesülhettek itt e címben, csak később, a már Böröndi Tamás és Straub Dezső vezette új Vidám Színpadtól.[11][12][13]
Miután a kulturális kérdésekkel foglalkozó fővárosi képviselők 2003-ban kétszer is elutasították Bóka László üzleti tervét és menesztették, felkértek két művészt, Kalmár Tibort és Puskás Tamást a színház megmentésére vonatkozó koncepciójuk megírására és kiírtak egy pályázatot válságkezelő igazgatói megbízatásra. Az ellehetetlenült anyagi helyzetben lévő intézmény 2001-es 35 milliónyi adóssága addigra 82 és fél millió forintra nőtt.[14][15][16]
2003 szeptemberétől Puskás Tamás vette át a Vidám Színpad vezetését és a színház újra új útra lépett. Megújította a társulatot, a repertoárt és a közönséget is. Már ekkor meg szerette volna venni, ám a főváros még nem adta el a színházat, így öt saját tulajdonjogú előadását – négy Shakespeare-t és Beaumarchais: Figaro házasságát,[17] amiket eredetileg utazószínházi előadásokként, egy amerikai filmes gázsijából hozott létre – apportként vitte be a vállalkozásba. Néhány év alatt a művészszínházi irányt (melyben a Krétakör Színház előadási is helyet kaptak) hátrahagyva rátalált a saját hangjára a jól bevált Broadway-darabokkal.[18] 2008-ban mindenkit elküldött, hogy teljesen új társulatot építhessen fel a továbblépéshez.
Centrál Színház
szerkesztés2008 nyarán a Fővárosi Közgyűlés határozatai alapján a Vidám Színpad Kht. neve Centrál Színház megnevezésre módosult.[19] A tulajdonos 2009. április 30-i hatállyal a Centrál Színházat nonprofit kft.-vé alakította.[5] A 2010-es évek közepére a repertoáron a költséghatékony néhány fős, sztár-szereposztással színre kerülő darabok mellett nagyobb zenés produkciókkal, csökkenő fenntartói támogatás mellett csaknem megduplázta a közönséget, illetve megtriplázta a bevételt. A színházban megfordult többek között Bozsik Yvette, Haumann Péter, Rudolf Péter és Cserhalmi György is, a darabok többségét Puskás Tamás rendezi, és felesége, Básti Juli is szerepet kap számos előadásban.[18]
Azért választottuk a Centrál Színház elnevezést, mert a – részben a teátrum múltjából – felmerült ötletek vagy foglaltak voltak, vagy nem tükrözték a koncepciónkat. Nem szerettünk volna egy nagy alkotó nevével jelölt intézmény sem lenni, mert egy idő után ezek az elnevezések megcsontosodnak. Senki sem gondol a Madách Színház hallatán Az ember tragédiájára vagy a Katona József Színház esetében a Bánk bánra […] színházunk az Operaház mellett, a város közepén található, és művészeti koncepciónkban sem járunk kitaposatlan, kísérleti utakon, de az olcsó szórakoztatásnak sem kívánunk hódolni, így két ponton is talál a Centrál Színház név. Azt hiszem, sikerült olyan elnevezésre akadnunk, amely pontosan fejezi ki mindazt, ami velünk kapcsolatos, és kedves lehet a kíváncsiak szemében is.
2014. június végén határozott a Fővárosi Közgyűlés a Centrál Színház magánosításáról,[18] ami végül 2017. augusztus 14-étől[21] került Puskás Tamás tulajdonába. 50 millió forintért jutott hozzá a színházat Centrál Színház Színházművészeti Nonprofit Kft.-hez, melyben az épület kivételével – amit 10 évre szóló bérleti szerződéssel kapott meg – benne foglaltatnak a színházi működéséhez szükséges nem beépített berendezések, színpadi jogok, díszletek és jelmezek. A takarékos és sikeres működés miatt olyan sok pénz volt a kft.-ben, hogy a Főváros a mellett döntött, hogy a pénz egy részét a színház felújításra használja el. A magánosítás után már nem kell támogatnia a színházat és nem az önkormányzatot terhelik az épület karbantartási költségei sem, ugyanakkor a bérleti díjat továbbra is beszedik.[22]
Mint társulatos – repertoár színház, elsősorban a saját darabok és produkciók alkotják a műsorstruktúrát, aminek ezek mellett több befogadott előadás is része. Állandónak mondható az évadonkénti legalább 2–3 új bemutató megtartása. A nagyszínpadon magyar és külföldi, prózai és zenés-táncos, kortárs és klasszikus előadásokat egyaránt játszanak, melyeknél fontos szempont, hogy népszerűek, közönségvonzók legyenek, de igényesek és unikálisak is, míg az intim kisszínpadon kísérleti hangú, komorabb tónusú darabok is helyet kapnak.[23]
Igazgatói
szerkesztés- Bodrogi Gyula (1997–2001, Vidám Színpad)
- Bóka László (2002, Vidám Színpad)
- Puskás Tamás (2003–2008, Vidám Színpad / 2008–, Centrál Színház)
Örökös tagság
szerkesztés- Vidám Színpad örökös tagja
- Bodrogi Gyula (2002)[24]
- Centrál Színház örökös tagja
- Verebély Iván (2012)[25]
Művészek (2023/2024)
szerkesztés- Ágoston Katalin
- Alföldi Róbert
- Balla Eszter
- Balsai Móni
- Básti Juli
- Bata Éva
- Bertalan Ágnes
- Bodrogi Gyula
- Borbás Gabi
- Botos Éva
- Cserna Antal
- Endrédy Gábor
- Fehér Tibor
- Földes Eszter
- Gats Éva
- Hermányi Mariann
- Jaskó Bálint
- Kakasy Dóra
- Katona László
- Kálloy Molnár Péter
- Kárász Zénó
- Kocsis Pál
- Kovács Patrícia
- László Zsolt
- Lengyel Tamás
- Liptai Claudia
- Magyar Attila
- Martinovics Dorina
- Mészáros András
- Mészáros Piroska
- Mucsi Zoltán
- Nagy-Kálózy Eszter
- Ódor Kristóf
- Pálfi Kata
- Papp János
- Pokorny Lia
- Rada Bálint
- Rudolf Péter
- Sáfár-Kovács Zsolt
- Scherer Péter
- Schmied Zoltán
- Simon Kornél
- Stohl András
- Szabó Éva
- Szabó Győző
- Szécsi Bence
- Szinetár Dóra
- Tompos Kátya
- Tóth Mihály
- Trokán Nóra
- Vári-Kovács Péter
Az épület
szerkesztésAz eklektikus stílusban épített[26] három emeletes bérház földszintje eredetileg is mulatónak épült – előcsarnoka azonban egy üvegtetővel fedett kerékpár- és sportcsarnok volt, ami csupán később vált a színház részévé.[27] A helyiséget a berlini tanulmányútjáról hazatért fiatal építész, Upor Tibor, a későbbi neves díszlettervező építtette át kamarajellegű színház céljára az 1920-as évek végén. 1970-ben Siklós Mária felújítási tervei alapján alakítottak ki egy üzemi szárnyat – öltözőkkel, a gépházzal (klíma és lift) – és szétválasztották a színház előterét a bérház feljárati lépcsőházától. 1979 márciusában avatták az épületben a padlástérben a színház új, száz férőhelyes több részre osztott kamaraszínpadát, az addig máshol játszó Kis Színpad néven.[28][29][30]
2004-ben Fernezelyi Gergely tervei alapján egy újabb felújítás következett. Ekkor átalakították a homlokzatot, így eggyel több bejárati ajtó készült, ami az eredeti állapothoz közelítette a bejárat képét. 2006-ban a színház klímaberendezése és a gázkazán került felújítása, majd ezt követte a nézőtér felújítása. Ekkortól összesen 427 ülőhely várja a nézőket, az addigiaknál szélesebb székekkel, mivel az emeleti erkélypáholyokat megszüntették és helyükön is széksorokat alakítottak ki.[28]
2016-ban 170 millió forintból megújult a színház előtere – Benson Marcell építész, tervezőművész még 2012-ben a Centrál Színház és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezésében megrendezett belsőépítészeti pályázaton elnyert munkája alapján[27] –, öltözői és szervezői épülete is.[31]
Megjegyzések
szerkesztésHivatkozások
szerkesztés- ↑ a b A napirend 21. pontja: A Fővárosi Közgyűlés 1227-1235/1996. (VIII. 29.) határozatai, Fővárosi Közlöny 46. évfolyam 18. szám - 1996. december 2. (online: "Vidám%20Színpad%20megszűntetése"&pg=667 adtplus.arcanum.hu)
- ↑ a b c Gazdálkodj okosan! Közhasznú társasjáték a Vidám Színpadon, Magyar Nemzet 59. évfolyam 302. szám – 1996. december 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Szabó Z.: Kié lesz a Vidám Színpad?, Esti Hírlap 41. évfolyam 188. szám – 1996. szeptember 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Bodrogi Gyula lesz a Vidám Színpad ügyvezetője, Magyar Nemzet 59. évfolyam 290. szám – 1996. december 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ a b Állami Számvevőszék: Jelentés az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzéséről Centrál Színház Nonprofit Kft.[halott link] (Iktatószám: V-0189-063/2014.), infoszab.budapest.hu - 2014. április
- ↑ Pelle János Az ízléstelenség lázadása Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, valasz.hu – 2002. december 13.
- ↑ Trencsényi Zoltán: Bizony, bizony Vidám Kínpad!, nol.hu – 2002. november 30.
- ↑ A csőd két arca, Budapesti Nap 1. évfolyam 53. szám - 2002. december 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Béke a Vidám Színpadon, Népszabadság 60. évfolyam 285. szám - 2002. december 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Művészi pályája és igazgatói tevékenysége elismeréséül kitüntetik Bodrogi Gyulát, A Vidám Színpad örökös tagja, Új Szó 55. évfolyam 16. szám, library.hungaricana.hu – 2002. január 19.
- ↑ Örökös... Népszabadság 63.évfolyam 227. szám – 2005. szeptember 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Csala Zsuzsa csak a szépre emlékezik, Zalai Hírlap 62. évfolyam 236. szám – 2006. október 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ PEPITA MAGAZIN - Csala Zsuzsa örökös tag bejegyzés a Pepita Magazin Facebook-oldalán – 2013. június 12.
- ↑ Kalmár Tibor vagy Puskás Tamás viszi tovább a Vidám Színpadot Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Népszava.hu - 2003. június 23.
- ↑ Vidám Színpad: szomorú büdzsé, Népszava 131. évfolyam 223. szám – 2003. szeptember 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Perelik a Vidám menesztett igazgatóját, Népszava 131. évfolyam 225. szám – 2003. szeptember 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A Tábornok utcától a Révay utcáig Archiválva 2020. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu – 2009. szeptember 19.
- ↑ a b c Hamvay Péter: Kinek éri meg a Centrál Színház eladása?, szinhaz.net – 2016. október 13.
- ↑ A napirend 36. pontja: Javaslat a Vidám Színpad Kht. nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való további működtetésére, névváltoztatására, a Kht. alapító okiratának módosítására. Előadó: Horváth Csaba, a Főv. Kgy. 1146-1147/2008. (VI. 26.) határozatai Főv. Kgy. határozatai kivonat a 2008. június 26-i ülésének jegyzőkönyvéből
- ↑ Centrál Színház lett a Vidám Színpadból, 24.hu – 2008. július 3.
- ↑ A Centrál Színház Nonprofit Kft. 2017. évi beszámolója: Kiegészítő melléklet 2017., centralszinhaz.hu
- ↑ Eladták a Centrál Színházat, hvg.hu – 2017. június 13.
- ↑ A Centrál Színház Nonprofit Kft. 2018. évi beszámolója: Közhasznúsági melléklet 2018. üzleti év, centralszinhaz.hu
- ↑ A Vidám Színpad örökös tagja, ujszo.com – 2002. január 19.
- ↑ Verebély Iván Szeretek itt élni A hetes szám bűvöletében, XIII. Kerületi Hírnök 20. évfolyam 23. szám, library.hungaricana.hu – 2014. december 4.
- ↑ Budapest VI. kerület – Helyi védett épületek értékvizsgálata 2016 – Épületek adatai Archiválva 2019. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (24. oldal), Építészettörténeti és Műemléki Tanszék – 2016. (hozzáférés: 2017. november 19.)
- ↑ a b Átépül a Centrál előcsarnoka (A Centrál Színház beszámolója), szinhaz.hu – 2016. augusztus 12.
- ↑ a b A színház története, Theatre database / Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. november 17.)
- ↑ Alpár Ágnes: A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig. 1904–1944, Színháztörténeti füzetek 56., Budapest, library.hungaricana.hu – 1974.
- ↑ Gábor István: Így játszani jó? A Vidám Színpad évadjáról (14-17. old.), Színház 12. évf. 8. sz., epa.oszk.hu – 1979. augusztus
- ↑ Elkészült a Centrál Színház felújítása, magyarepitok.hu – 2016. október 27.
Források
szerkesztés- Vidám Színpad, Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Trencsényi Zoltán: Bizony, bizony Vidám Kínpad!, nol.hu – 2002. november 30.
- A Centrál Színház honlapja
- “Csak várom, hogy felfogjam: sikerült” – Puskás Tamás a Centrál Színház megvételéről Archiválva 2017. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Forbes), szinhaz.org – 2017. július 26.
További információk
szerkesztés- lakóház átalakítása [HU BFL - XV.17.b.312 - 767/1867], maps.hungaricana.hu (Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A régi Budapest a fattyúnyelvben X. "Visszanevek", Fekete Sas Kiadó, 1996 ISBN 963 8254 20 3)
- HU BFL - VII.175 - 1896 - 1043, HU BFL - VII.186.a - 1904 - 0113, archives.hungaricana.hu
- A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1898. évi működéséről / XVI. Statistika,
- Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1899 (11. évfolyam) 1. rész B) Ház- és telekjegyzék: VI. Kerület. (Terézváros), library.hungaricana.hu
- Bóka B. László: Megkezdődött a főváros tulajdonában lévő színházak új vezetőinek kiválasztása – Több mint igazgatóváltás, kevesebb, mint struktúraváltás, Népszava 128. évfolyam 225. szám - 2000. szeptember 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
- A távozó Bodrogi Gyula örökös tag lett – Bóka B. László lett a Vidám Színpad igazgatója, Magyar Hírlap 34. évfolyam 297. szám – 2001. december 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
- Szilágyi Katalin: Bodrogi visszaszól Archiválva 2017. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, regi.terasz.hu – 2002
- Lázadás a Vidám Színpadon index.hu - 2002. november 19.
- Csáki Judit: Kié lesz a Vidám Színpad? : Mulattatók, MagyarNarancs 2002/48. – 2002. november 28.
- Valaczkay Gabriella: Puskás Tamás a Vidám Színpad új igazgatója?, szinhaz.hu – 2003. június 27.
- Harcolnak a netes címért a színházigazgatók, blikk.hu – 2013. október 28.
- Kadelka László: Puskás Tamás - EZ már nem AZ Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu – 2008. július 19.
- zelkijanos: A hely szelleme, Cultura Magazin – 2011. augusztus 2.
- Central Theater Interior Design of a theatre in Budapest, craftbenson.com – 2016
- Kalmár Tibor: Mulattattam és mulattam, Kossuth Kiadó, 2017. (online: books.google.hu)