Révay utca 18.

színház és bér-, illetve lakóház Budapest VI. kerületében

A Révay utca 18. (1880-as évek előtt Rettiggasse,[1] Retek utca 13.) számú lakó- és színház (mulató) 1898-ban épült. A helyi – kerületi egyedi – védelem alatt álló épület Budapest VI. kerületében, műemléki környezetben és világörökségi védőzónában található.[2]

Révay utca 18.
Centrál Színház (2008-tól)
Schweiger Gyula tervrajza a „Folies Caprice” homlokzatáról (1898)
Schweiger Gyula tervrajza a „Folies Caprice” homlokzatáról (1898)
Korábbi nevek:
Folies Caprice (1899–1927)
majd többek között Révay utcai Színház
Vidám Színpad (1951–1996–2008)
Település Budapest
Cím Révay utca (18)
Építési adatok
Építés éve 1989
Építési stílus eklektikus építészet
Elhelyezkedése
Révay utca 18. (Budapest)
Révay utca 18.
Révay utca 18.
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 03′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 03′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Révay utca 18. témájú médiaállományokat.

Schweiger Gyula építész 1898-ban kért és kapott engedélyt földszintjén orfeum és kerékpáriskola helyiséggel egybekötött, eklektikus stílusban épített[3] háromemeletes háza építésére.[4][5] A mulató előcsarnoka eleinte egy üvegtetővel fedett kerékpár- és sportcsarnok volt, ami csupán később vált a színház részévé.[6] 1899-től[7][8][9] az akkor már hosszabb ideje máshol működő Folies Caprice kapott itt új helyet és e néven működött 1918-ig, orfeum és zenés kávéház közti átmenetként Oroszy Henrik (Caprice nevű komédiaíró), Leitner Henrik és Keleti Herman társulásában.[10][11]

Az építkezést 1898 május elején kezdték meg. Schweiger háromemeletes bérháza kívülről októberre, az udvari és a belső része ezt követően készült. A házat Messner és Arndt építőmesterek építették. Télikertjében helyet kapott egy „óriási, délszaki növényzettel díszített terem, nehéz függönyzettel elkülönített fülkékkel és egy külön szecessziós stílben berendezett kávéházzal, mely egész nap nyitva” állt. Mindkettőt széles lépcsőzet kötötte össze a mulató helyiségével, aminek az utcáról is volt külön feljárata.[12][13][11]

Az öttengelyes főhomlokzat kiugró rizalitja szögletes profilt mutat. A szobrászati díszítések az ablakok körül koncentrálódnak, amiket az emeleteken sima vakolt falfelület emel ki, erőteljes sávozás csak a földszinten került kialakításra. A zárterkély szerűen kiugratott – a második emelettől kezdődő – középrizalit alátámasztását is maszkok díszítik. Az épület eredeti homlokzatát később átalakították.[14]

1904–1909 között vasárnaponként a Thália Társaság realista-naturalista hangvételű műveit mutatták be itt. 1905 őszétől a télikertben a Keleti Herman és Lantos Adolf által vezetett Casino de Paris működött, „ahol a vakító fehérbőrű európai nők kecses táncán kívül négerek művészi táncaiban is gyönyörködhetik” az odalátogató egy korabeli újságot idézve. Falainak freskóit Pongrácz Márta festette meg.[15][16][17][18] 1911 nyár folyamán az igazgatóság átalakíttatta a szórakozóhely mindkét helyiségét.[19] Az első emeleti Casino de Paris mulató mellett 1918–1927 között a Kis Komédia nevű kabaré[20] működött az épületben, műsorán eleinte félig német (így 1919-ben a Deutsche Volksbühne, a Tanácsköztársaság német népbiztosának kezdeményezése játszott itt[21]), de – Rott Sándornak köszönhetően – félig magyar nyelven előadott bohózatok, 1923-tól a modern magyar és külföldi drámák népszerűsítését célul tűző Forgács Rózsi Kamaraszínháza darabjai voltak, 1926-tól pedig gyerekszínházi előadásokat is tartottak.[11]

Rott Sándor és Steinhardt Géza ezután, 1927 őszétől az Upor Kávéház tulajdonosának, Upor Józsefnek[20] adta át a helyiséget, aki itt működtette az általa alapított[20] Új Színházat 1932-ig. Upor, mint tőkés vállalkozó Ernőd Tamás költővel és Bársony István színésszel közösen vezette. A helyiséget a berlini tanulmányútjáról hazatért fiatal építész, Upor Tibor, a későbbi neves díszlettervező építette át kamarajellegű színház céljára. 1931 szeptemberétől december végéig Torday Ottó bérelte a helyiséget Vitéz Miklós művészi irányítása mellett. 1932-ben néhány hónapra Bárdos Artúr Művész Színháza, utána rövid időre Bródy István Pesti Színháza lelt itt otthonra.[11][22] A mindenki számára elérhető könnyed, vidám, „pesti szellemű” szórakozást nyújtó színházi vállalkozás 1934 nyaráig üzemelt, utána egy éven át rövid életű próbálkozások követték egymást (például Révay utcai Színház néven).[23] Eközben 1928-tól a Casino de Paris helyén Lovas Gyula vívómester nyitotta meg vívótermét és svédtorna intézetét.[24][25]

1935-ben a ház a Magyar–Olasz Bank Rt.[23] tulajdonába került. Ekkor a Vígszínház vette bérbe kamaraszínháza, a Pesti Színház számára 1935. és 1948. között. Az első években francia bohózatokat és vígjátékokat játszott a színház. 1946-ban az épületet bombatalálat érte.[26] 1948-ban a Pesti Színház elszakadt a Vígszínháztól, és az 1948–1949-es évadban Egri István, a Vígszínház volt főrendezője kapott engedélyt és teljesen új színházat szervezett itt ugyanezen a néven. 1949 őszén a többi magánszínházzal együtt államosították.[27][28][29] Mint állami színház, két évig, 1949–1951 között különálló színházként Vidám Színház néven működött.[11][30] Békés István vezetése alatt inkább a szórakoztató, zenés, apolitikus bohózatokkal hatott a közönségre (az ő javaslata volt a színház neve is, az eredetileg szánt „Politikai Kabaré” helyett). Ez a műsorpolitika azonban nem tetszett a hatalomnak, ami élesen támadó, olyan „pártos” szatirikus színházat akart itt szervezni, amely a művészet meggyőző erejével, éles szókimondással, az inkriminált személyek nevetséges beállításával neveli a közönséget. Mivel profilját nem tudta megfelelően kialakítani, az 1951-es átszervezés következtében bezárták és megszűnt.[31]

1951 szeptemberében a Kamara Varietéből kivált kabarérészleg kiegészített társulata lényeges szemléleti, szervezeti és műsorbeli változással költözött be a Révay utca 18. szám alatti színház-helyiségbe Vidám Színpad néven. Ebben a formájában műsoráról kiszorultak az addigi artista számok, s helyüket politikai célzatú konferanszok, színházi produkciók foglalták el. 1970-ben Siklós Mária felújítási tervei alapján kialakítottak egy üzemi szárnyat – öltözőkkel, a gépházzal (klíma és lift) – és szétválasztották a színház előterét a bérház feljárati lépcsőházától. 1979 márciusában a színház emeletén épített új kamaraszínpad nyílt. A száz férőhelyes helyiséghez lépcsők vezetnek. Átadásakor a több részre osztott színpadot sok apró reflektor világította meg, dohánybarna színű függönnyel és 99 kék színű, süppedő bársonyfotellel volt berendezve, mely utóbbiak a látvány és cselekmény irányába forgathatók voltak.[32][11] 1985-ben felújították a nézőteret és a hangtechnikai rendszert.[33] 1996. december 31-ével a Vidám Színpad megszűnt, de Budapest önkormányzata létrehozott egy új színházat ugyanezen néven, ami 2008-ban Centrál Színházra módosult.[34][35]

A színház bejárata a Révay utcából (2014)

2004-ben az épület egy újabb felújítása következett Fernezelyi Gergely tervei alapján. Ekkor átalakították a homlokzatot, így eggyel több bejárati ajtó készült, ami az eredeti állapothoz közelítette a színház frontjának képét. 2006-ban a színház klíma berendezése és a gázkazán került felújítása, majd ezt követte a nézőtér felújítása. Ekkortól összesen 427 ülőhely várja a nézőket, az addigiaknál szélesebb székekkel, mivel az emeleti erkélypáholyokat megszüntették és helyükön is széksorokat alakítottak ki.[11]

2016-ban 170 millió forintból megújult a színház előtere – Benson Marcell építész, tervezőművész még 2012-ben a Centrál Színház és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezésében megrendezett belsőépítészeti pályázaton elnyert munkája alapján[6] –, öltözői és szervezői épülete is.[36] 2017-ben a házban működő színházi intézményt – több éven át tartó tárgyalások után – magánosították, miközben az épület a főváros tulajdonában maradt.[37][38][39]

Tulajdonosai

1898 előtt, a telken állt ház:

  • Henkel Lajos és Lenz Erzsébet (?1867 előtt–1893)[40][41][42]
  • Deutsh Gyula (1893–1897)[42][43]

Háromemeletes bérház és mulató:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Révay-utcza, VI, (retek-utcza), Rettigg., Rettiggasse=VI, Révay-u., Utczák, utak és terek lajstroma, Budapesti Czim- és Lakjegyzék 1. évfolyam 1. rész, library.hungaricana.hu - 1880-1881
  2. Budapest VI. kerület – Helyi védett épületek vizsgálata 2016. – lista Archiválva 2019. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, eptort.bme.hu
  3. Budapest VI. kerület – Helyi védett épületek értékvizsgálata 2016 - Épületek adatai (24. oldal), Építészettörténeti és Műemléki Tanszék - 2016. (hozzáférés: 2017. november 19.)
  4. 13835. Schweiger Gyula, a VI. kér. Révay- utca 3792. hr. sz. a. szándékolt orfeum és kerékpáriskola helyiséggel egybekötött három, illetve négyemeletes ház építése, Építő Ipar 22. évfolyam 14. (1109.) szám - 1898. április 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. Uj orfeumépület, Építészeti szemle 7. évfolyam 5. szám - 1898. május 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. a b Átépül a Centrál előcsarnoka (A Centrál Színház beszámolója), szinhaz.hu - 2016. augusztus 12.
  7. Folies Caprice, Budapesti Napló 4. évfolyam 242. szám - 1899. szeptember 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1899 (11. évfolyam) 6. rész - Törvényszékileg bejegyzett közkereseti- s betéti társaságok és egyéni czégek, library.hungaricana.hu
  9. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901 (12. évfolyam) 6. rész - Törvényszékileg bejegyzett közkereseti s betéti társaságok és egyéni czégek, library.hungaricana.hu
  10. Folies Caprice, Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  11. a b c d e f g A színház története, Theatre database / Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. november 17.)
  12. Szerencsétlenség egy építkezésnél, Magyarország 5. évfolyam 301. szám - 1898. október 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. Hol lehet szórakozni?, Budapesti Napló 5. évfolyam 305. - szám 1900. november 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  14. Havas Gyöngyvér
  15. A budapesti és a környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetőinek és nyilvános állomásainak betűrendes névsora (82. oldal), library.hungaricana.hu - 1917.
  16. Budapest éjjel, Független Magyarország 4. évfolyam 1272. szám - 1905. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  17. A hetedik menyország, Független Magyarország 4. évfolyam 1303. szám - 1905. november 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  18. Magyar festők Délamerikában (Pongrácz Márta a freskófestészetre képezte magát. 10. old.), Hírünk a Világban 3. évfolyam 3-4. szám, epa.oszk.hu - 1953. március-április
  19. A Folies Caprice városi helyiségének megnyitása, Pesti Napló 62. évfolyam 206. szám - 1911. augusztus 31. (online: adtplus.arcanum.hu)
  20. a b c Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944 MSZI, Budapest, library.hungaricana.hu - 1978.
  21. Deutsche Volksbühne, Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  22. Alpár Ágnes: A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig. 1904-1944, Színháztörténeti füzetek 56., Budapest, library.hungaricana.hu - 1974.
  23. a b Pesti Színház, Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  24. Vívjon Lovasnál, Nemzeti Sport 20. évfolyam 196. szám - 1928. október 7. (online: "révay-u"&pg=65 adtplus.arcanum.hu)
  25. Budapest és környékének távbeszélő betürendes- és szaknévsora, library.hungaricana.hu - 1929. május
  26. Jób Dániel: A vígszínház igazgatója beadványában a gazdasági fűtanácstól újjáépítési kölcsönt kér. Budapest, 1946. /május/, Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)
  27. A színházi koncesszió kiosztása, Magyar Országos Tudósító XXX. évf. 5. sz., library.hungaricana.hu - 1948. június 22.
  28. Egri István: Optimista színházat akarok csinálni, Szinház 4. évfolyam 27. szám - 1948. június 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  29. A fővárosi színházak beosztása, Szabad Nép 7. évfolyam 154. szám - 1949. július 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  30. Berkes Erzsébet: Húszéves a Vidám Színpad, Színház 5. évfolyam 1. szám - 1972. január 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében; Gajdó Tamás: Színház és politika, Színháztudományi szemle 37., OSZM, library.hungaricana.hu - 2007.
  32. Gábor István: Így játszani jó? A Vidám Színpad évadjáról (14-17. old.), Színház 12. évf. 8. sz., epa.oszk.hu - 1979. augusztus
  33. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu/ - 1985. április 24.
  34. A napirend 36. pontja: Javaslat a Vidám Színpad Kht. nonprofit korlátolt felelősségű társaságként való további működtetésére, névváltoztatására, a Kht. alapító okiratának módosítására. Előadó: Horváth Csaba, a Főv. Kgy. 1146-1147/2008. (VI. 26.) határozatai Főv. Kgy. határozatai kivonat a 2008. június 26-i ülésének jegyzőkönyvéből
  35. A napirend 21. pontja: A Fővárosi Közgyűlés 1227-1235/1996. (VIII. 29.) határozatai, Fővárosi Közlöny 46. évfolyam 18. szám - 1996. december 2. (online: "Vidám%20Színpad%20megszűntetése"&pg=667 adtplus.arcanum.hu)
  36. Elkészült a Centrál Színház felújítása, magyarepitok.hu - 2016. október 27.
  37. Hamvay Péter: Tehermentesítés – A Centrál Színház privatizálása, Magyar Narancs 2014/30. - 2014 július 24.
  38. "Én teremtettem, legyen is az enyém." - Puskás Tamás a Centrál Színház sikeres megvásárlásáról, lapszemle a Forbes magazinból, kozonseg.hu - 2017. július 24.
  39. A Centrál Színház Nonprofit Kft. 2017. évi beszámolója: Kiegészítő melléklet 2017., centralszinhaz.hu
  40. lakóház átalakítása HU BFL - XV.17.b.312 - 767/1867 építészeti terv, maps.hungaricana.hu
  41. Rettlggasse Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1871 und 1872., library.hungaricana.hu - 1871.
  42. a b Ingatlanok forgalma a fővárosban, Pesti Hírlap 15. évfolyam 236. szám - 1893. augusztus 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
  43. a b Ingatlanok forgalma a fővárosban, Pesti Napló 48. évfolyam 316. szám - 1897. november 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  44. a b Ingatlanok forgalma, Az Ujság 4. évfolyam 185. szám - 1906. július 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  45. VI., Révay-utca, VI. kerület, Budapest székesfőváros ház és telektulajdonosainak címtára, library.hungaricana.hu - 1926.
  46. öröklés, Fővárosi Közlöny 38. évfolyam 3. szám - 1927. január 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  47. Leitner és Keleti, társt. Keleti Henrik és Keleti Izidor, a «Folies-Caprice» ós «Casinó-mulató» tulajdonosai. Együttes czégjegyzés, VI, Révay-u. 18., Törvényszékileg bejegyzett közkeresetis betéti társaságok és egyéniczégek, Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 29. évfolyam 1. rész - 1928. (online: adtplus.arcanum.hu)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Révay utca 18. témájú médiaállományokat.