Főmenü megnyitása

Bródy István (Nagykároly, 1882. május 1.Budapest, 1941. január 4.[1]) rendező, színházigazgató. Testvére dr. Bródy Miklós (1877-1949) zeneszerző.

Bródy István
Született 1882. május 1.
Nagykároly
Elhunyt 1941. január 4. (58 évesen)
Budapest
Házastársa Biró Irén
Endrei Margit
SzüleiBródy Lajos
Bermann Jusztina
Foglalkozása rendező, színházigazgató
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

ÉletpályájaSzerkesztés

Bródy Lajos és Bermann Jusztina (1855–1936)[2] fia. 1904-ben a Kis Színkörben kezdett rendezni. 1904–1905 között Győr főrendezője lett Mezei Béla meghívására. 1905–1906 között a Magyar Színház titkára volt, ahová Zoltán Jenő invitálta. 1906–1907 között Aradon volt főrendező Szendrey Mihálynál. 1907–1910 között a Vígszínházban rendezett. 1910–1912 között a Vígszínkör igazgatója volt. 1913–1915 között az Operaház ügyelője, 1915–1918 között rendezője volt. 1918-ban a Margitszigeti Színkör, 1919–1920 között a Revü, 1920-ban a Scala, 1920–1921 között pedig az Eskü téri Színház igazgatója volt. 1921-től Bécsben élt. 1924–1926 között a Fővárosi Operettszínházban is rendezett. 1926-ban felépítette a Sziget Színpadot. 1929-ben a Magyar Színház művészeti vezetője volt. 1931–1934 között a Pesti Színház alapító tagja volt. 1935–1936 között a Kamaraszínház, 1936-ban a Művész Színház rendezője volt.

1907-ben házasságot kötött Budapest VI. kerületében Biró Irénnel, majd első felesége halála után ismét megnősült.[3] Második felesége Endrei Margit volt.[4]

Színházi rendezéseiSzerkesztés

  • Stolz: Csókbakter
  • Millöcker: Szegény Jonathán
  • De Fries K.: Budapest–Wien

LibrettóiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

KöteteiSzerkesztés

  • Mindenki benne van... Egy színigazgató naplójából; címlap Hermann Lipót, karikatúrák Gellért Lajos; Sárik Ny., Bp., 1937
  • A női szépség albuma anno 1937; szerk. Bródy István; Új Magazin, Bp., 1937
  • Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye; Officina Ny., Bp., 1940

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Tovább információkSzerkesztés