Vajda László (forgatókönyvíró)

(1877–1933) magyar származású német forgatókönyvíró, drámaíró, újságíró

Vajda László, született Weisz Lipót, külföldön Ladislaus Vajda (Eger, 1877. augusztus 19.[3]Budapest, 1933. március 8.)[4][5] magyar író, forgatókönyvíró, újságíró, színházi rendező. Fia Vajda László rendező, vágó, forgatókönyvíró. Unokaöccse Vidor Andor operatőr, vágó. Húga Vajda Piroska színésznő.

Vajda László
Született 1877. augusztus 17.[1]
Eger[2]
Elhunyt 1933. március 8. (55 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Weisz Laura
Gyermekei Vajda László
Foglalkozása
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Vajda László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Weisz Jakab és Eisenkraut Fanni fiaként született izraelita családban. Vidéken színészként kezdte a pályáját Mezei Kálmánnál, majd a Tolnai Világlapja és a Színház és Élet szerkesztője volt. 1908 szeptemberében a Magyar Színház rendezőjének szerződtette, s 1913 februárjában ugyanitt főrendezővé vált, 1920-tól pedig művészeti igazgató lett. 1922-ben megvált az intézettől és külföldre ment, ahol filmrendezéssel kezdett foglalkozni. Az első világháború évei alatt dramaturgként is dolgozott a Corvin filmgyárban. 1922 és 1933 között Bécsben és Berlinben élt, de filmrendezőként dolgozott Londonban is. Halála előtt néhány héttel hazaköltözött. Utolsó napjaiban a Zsidókórház belgyógyászati osztályán kezelték. Halálát szívroham okozta.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.[6] A gyászszertartást Kiss Arnold budai főrabbi vezette.[7]

Házastársa Weisz Laura volt, akivel 1904. december 14-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[8]

Művei szerkesztés

Színművei szerkesztés

  • Színészek – jelenetek a színészéletből (3 felvonásban, bemutató: 1904, Vígszínház)
  • Raszkolnyikov – (Dosztojevszkij regénye nyomán, Moly Tamással, bemutató: 1904, Népszínház-Vígopera)
  • Tiszavirág – (operett, 3 felvonás, társszerző: Bródy István, zenéjét szerezte: Rényi Aladár, bemutató: 1915, Király Színház)
  • Kőmíves Kelemen – (3 felvonás, társszerző: Kárpáti Aurél, bemutató: 1917, Nemzeti Színház)
  • Leányálom – (operett, 3 felvonás, társszerzők: Bródy István és Szlatinay Sándor, bemutató: 1925, Városi Színház)
  • Miámi – (operett, 3 felvonás, társszerző: Bródy István, zenéjét szerezte: Jacobi Viktor, bemutató: Fővárosi Operettszínház)
  • Eső – (dráma, Paul Maugham elbeszélése nyomán, bemutató: 1925)

Fordításai szerkesztés

  • Tolsztoj: Az élő halott (4 felvonás, színmű)
  • Gabriella Zapolska: A varsói citadella (dráma)
  • Gabriella Zapolska: A cárevics (dráma)

Forgatókönyvíró szerkesztés

  • A falu rossza (1915)
  • A farkas (1916)
  • A kuruzsló (1917)
  • A csikós (1917)
  • A szentjóbi erdő titka (1917)
  • A vörös Sámson (1917)
  • Az utolsó hajnal (1917)
  • A föld embere (1917)
  • A csúnya fiú (1917)
  • A senki fia (1917)
  • A kis lord (1918)
  • A faun (1918)
  • A testőr (1918)
  • A kétlelkű asszony (1918)
  • Az aranyember (1918)
  • Mary Ann (1919)
  • Fehér rózsa (1919)
  • A 111-es (1919-1920)
  • A tékozló fiú (1919)
  • Ave Caesar! (1919)
  • Twist Olivér (1919)
  • Yamata (1919)
  • A legnagyobb bűn azonos: Mária nővér és Odille Mária c. filmekkel (1919)
  • Fekete tulipán (1919)
  • Liliom (1919, nem készült el)
  • Se ki, se be! (1919, Falk Richárddal)
  • A lélekidomár I-II. (1919)
  • A masamód (1920)
  • Az aranyszemű hölgy (1920)
  • Névtelen vár (1920)
  • Beatrice házassága (1920)
  • Újjászületés (1920)
  • A szerelem mindent legyőz (1920)
  • Lady Violette (1922)
  • Sodom und Gomorrha (1922, Kertész Mihállyal)
  • Der junge Medardus (1923)
  • Die Lawine (1923)
  • Die Sklavenkönigin (1924)
  • Schatz, mach' Kasse (1926, Felix Basch-sal)
  • Der fesche Erzherzog (1927)
  • Die Czardasfürstin/ A csárdáskirálynő (1927, Thiele Wilhelm-mel)
  • Die Liebe der Jeanne Ney (1927, Rudolf Leonhardt-tal)
  • Venus im Frack (1927)
  • Abwege (1928, Adolf Lantz-zal)
  • Die Dame in Schwarz (1928)
  • Rutschbahn (writer) (1928, Adolf Lantz-zal és Helen Gosewish-sel)
  • Unmoral (1928, Willi Wolff-fal)
  • Die Frau, nach der man sich sehnt  (1929)
  • Der Leutnant Ihrer Majestät (1929)
  • Das Land ohne Frauen (1929)
  • L'évadée (1929)
  • Der Günstling von Schönbrunn (1929)
  • Die Büchse der Pandora (1929)
  • Piz Palü fehér pokla (writer) (1929, Arnold Franck-kal)
  • Westfront 1918: Vier von der Infanterie (1930)
  • Nur Du (1930, Herman Feinerrel)
  • Es gibt eine Frau, die dich niemals vergißt (1930, Zsoldos Andorral)
  • Liebe und Champagner (1930, Zsoldos Andorral)
  • Polizeispionin 77 (1930, Willi Wolff-fal)
  • Zwei Krawatten  (1930)
  • Der Liebesexpreß (1931, Alexander Engellel és Zsoldos Andorral)
  • Kameradschaft (1931, Peter Martin Lampel-lel, Karl Otten-nel)
  • Die 3 Groschen-Oper (1931, Balázs Bélával és Léo Laniával)
  • L'opéra de quat'sous (1931, Balázs Bélával és Léo Laniával)
  • Nuits de Venise (1931, Alexander Engellel)
  • Die Herrin von Atlantis (1932, Herman Oberländerrel)
  • L'Atlantide (1932, Herman Oberländerrel)
  • The Mistress of Atlantis (1932, Herman Oberländerrel)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés