Chaim Soutine

litván származású francia festő

Chaim Soutine (Szmilovics, Minszk mellett, Orosz Birodalom, 1893. január 13.Párizs, 1943. augusztus 9.) litván–zsidó származású francia festő. Az École de Paris tagja.

Chaim Soutine
Modigliani festménye (1916)
Modigliani festménye (1916)
Született1893. január 13.[1][2][3]
Smilavičy[4][5]
Elhunyt1943. augusztus 9. (50 évesen)[6][7][8][1][2]
Párizs 16. kerülete[9]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • festőművész
  • művész
  • belsőépítész
IskoláiÉcole des Beaux-Arts
Halál okagyomorrák
SírhelyeMontparnasse-i temető

Chaim Soutine aláírása
Chaim Soutine aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Chaim Soutine témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

 
Modigliani stilizáltabb Soutine portréja

Soutine családja nyomorúságos körülmények közt élt, a fiú ki akart törni a gettóból, ezért Minszkbe ment tanulni, majd beiratkozott a vilnai képzőművészeti főiskolára, közben megélhetését fényképészsegédi munkából biztosította. Rajzaira egy orvos figyelt fel, az ő anyagi támogatásával jutott ki Párizsba 1911-ben.

A La Ruche-ben lakott, a vaugirard-i vágóhidak mellett, itt élt ekkoriban Marc Chagall, Jacques Lipchitz és Blaise Cendrars is. Soutine zárkózott, befelé forduló egyéniség volt, amilyennek Amedeo Modigliani 1916-ban lefestette. Mindezek mellett számos kortárs párizsi művész jóbarátja volt, Fernand Léger, Pablo Picasso, Amedeo Modigliani. Soutine rendkívüli kitartással és szorgalommal képezte magát. Regényeket, verseket, filozófiai írásokat olvasott és tanulmányozta a régi mesterek munkáit Rembrandttól Paul Cezanne-ig.

Nála ez volt a felkészülés időszaka, önkritikusan kezelte saját képeit, gyakran teljesen átfestette azokat, sokat meg is semmisített. Végül ráköszöntött a szerencse, Modigliani bemutatta Léopold Zborowski lengyel írónak és műkereskedőnek, aki 1919-ben elküldte őt festeni Céret-be, ahol a napsütötte táj jótékony hatást gyakorolt Soutine művészeti fejlődésére, elkezdett csak a festészet eszközeivel dolgozni, szénnel csak a mű szerkezetét jelölte ki, s nem a teljes előképet. Három év alatt akár kétszáz képet is festett.

Céret-ből Cagnes-sur-Mer-be vezetett az útja, ott számos portrét festett és megfestette Ministránsok c. sorozatát. 1929-ben Châtel-Guyonban találkozott a Casting házaspárral, akik meghívták őt Chartres melletti kastélyukba. A lẻves-i kastélyban hosszú időt töltött, ritkán látogatott el a Montparnasse-ra, nem szívesen vállalkozott nyilvános kiállításokon való részvételre. 1935-ben volt egy önálló kiállítása az Egyesült Államokban a chicagoi Művészeti Klubban. Életében mindössze egyszer szerepeltek képei Párizsban, a Függetlenek Szalonjának kiállításán 1937-ben.

Az 1940-es német megszállást követően zsidó származása miatt bujkálnia kellett. Champigny-sur-Veude-ben húzódott meg, de a fenyegető veszélyek közepette sem veszítette el alkotó kedvét, sok szép tájképet festett. Más menekültekkel is találkozott 1940-től Champigny-sur-Vende-ben, főleg német menekültekkel, köztük Max Ernst feleségével. 1943. augusztus 9-én gyomorműtétre volt szüksége, de már nem lehetett rajta segíteni, meghalt műtét közben. 1943. augusztus 11-én temették el a Montparnasse temetőben. Akik tudtak, s még éltek, elmentek, Pablo Picasso, Jean Cocteau, Max Jakob.

Művészete szerkesztés

Georges Rouault mellett a francia expresszionizmus legkiválóbb mestere. Zaklatott ecsetkezelés, tüzes színek, expresszív erejű formák, csavarodó fák, különös arcú (olykor a jövőt fürkésző vagy rémült vagy melankóliára hajlamos) emberek jelennek meg képein. Festészete meghökkentő vagy drámai vagy látomásos, akár több érzetet is kivált egyszerre. Hagyományos és ugyanekkor nem marad el a kortárs avantgárdtól.

Művei (válogatás) szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  5. The Fine Art Archive
  6. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  7. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb13948329f
  12. 74050
  13. 500004801

Források szerkesztés

  • A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina Kiadó, 1974. Soutine lásd 349-351. p. ISBN 963-13-9001-2
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés