Cickányormányos-félék

rovarcsalád vagy -alcsalád
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 17.

A cickányormányos-félék (Apionidae) az ormáynosalkatú bogarak (Curculionidea) közé tartozó, számos fajt számláló bogárcsalád. A család fajai között számos mezőgazdasági kártevő található. Magyarországon egyetlen fajuk sem védett.

Cickányormányos-félék
Vörös cickányormányos (Apion frumentarium)
Vörös cickányormányos (Apion frumentarium)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Ormányosbogár-szerűek (Curculionoidea)
Család: Cickányormányos-félék (Apionidae)
Schönherr, 1823
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cickányormányos-félék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cickányormányos-félék témájú kategóriát.

Nevüket keskeny, gyakran elhegyesedő végű, cickányokéhoz hasonló ormányukról kapták.

Elterjedésük

szerkesztés

A család fajai az egész Földön elterjedtek, legtöbb képviselőjük a trópusi területek lakója. Világszerte mintegy 1900 leírt fajuk él, melyből Európában 308, Magyarországon 130 fordul elő.

Megjelenésük

szerkesztés

A család tagjai apró termetű bogarak, a magyarországi fajok csak kivételes esetben haladják meg a 4 mm-es testhosszt. Testük körte alakú, hátrafelé kiszélesedő, előrefelé elkarcsúsodó. Ormányuk általában a fej hosszával megegyező hosszúságú, előfordulnak azonban lényegesen hosszabb ormányú fajok is. Bunkós csápjuk nem térdes, a csápbunkó 3 ízű. Testüket általában lesimuló szőrzet vagy pikkelyszőrzet fedi, színezetük általában fémes fényű vagy fekete, esetleg vöröses, vagy barna.

Lárváik kukac típusúak, lábatlanok, erősen görbültek.

Életmódjuk

szerkesztés

Mindegyik fajuk növényi táplálkozású, a legtöbb faj pillangósvirágúakon (Fabaceae) vagy fészkesvirágú növényeken (Asteraceae) él. Fás szárú növényeken csak kevés fajuk táplálkozik. Tojásaikat a nőstények a tápnövénybe rakják, a lárvák a növény szöveteiben fejlődnek, legtöbbjük ott is bábozódik. A legtöbb fajnál az imágók, másoknál a kifejlett lárvák telelnek át.

Rendszerezésük

szerkesztés
 
Phrissotrichum tubuliferum (Wollaston, 1864)
 
Pseudaplemonus limonii (Kirby, 1808)
 
Pseudoperapion brevirostre (Herbst, 1797)
 
Taenapion urticarium (Herbst, 1784)
 
Mályvamag-cickányormányos (Rhopalapion longirostre) (Olivier, 1807)
 
Pseudapion rufirostre (Fabricius, 1775)
 
Malvapion malvae (Fabricius, 1775)
 
Squamapion vicinum (Kirby, 1808)
 
Protopirapion atratulum (Germar, 1817)

A korábbi irodalmak az összes (Magyarországon előforduló) fajt az Apion nembe sorolták. A csoport revíziója után morfológiai sajátosságok illetve a tápnövények alapján a hazai fajok ma 32 önálló genuszba tartoznak.

Egyes rendszertanok vitatják a csoport önálló családi rangját és a füzényormányos-félékkel (Nanophyidae) együtt a pálcaormányos-félék (Brentidae) családjába sorolják alcsaládi rangra süllyesztve a taxont.

Magyarországi nemek és jelentősebb fajok

szerkesztés
  • R. G. Oberprieler, A. E. Marvaldi, R. S. Anderson (2007). „Weevils, weevils, weevils everywhere”. Zootaxa 520 (1668), 491–520. o, Kiadó: Magnolia Press. ISSN 1175-5334. (Hozzáférés: 2024. december 3.)